Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Erdélyi Múzeum - 311

TÖRTÉNETI IRODALOM. 343 Eperjesi Lapok. 1916. 4—5. szám. Horváth Ödön: Bredeczky — Eperjesről. Rövid életrajz után részleteket közöl Bredeczkynek 1809-ben Bécsben »Reisebemerkungen über Ungarn und Galizien« czímű munkájából, s különösen Eperjes leírását adja. — 7—8. szám. Horváth Ödön : Bredeezky felesége czímmel Bredeczky naplójegyzeteiből a feleségére vonatkozó jellemző adatokat közli. — χι—12. szám. Horváth Ödön: Bredeczky édesatyja. Bredeczky atyjának leveleiből közöl jellemző adatokat. — 14. szám. Horváth Ödön: Bredeczky naplója czímmel a naplófeljegyzések hü leírását adja. Erdélyi Múzeum. 1914. 4. szám. Bíró Venczel : Bethlen viszonya Pázmánynyal. Pázmány 1616-ban szerepel először Bethlennel kapcsolatos ügyben : ő tárgyal Homonnay Bálint fejedelmi jelölttel, hogy színleg visszaléptesse, de tényleg pártolja a katholikus jelöltet. Bukása után Bethlen pártjára áll s igyekszik a királylyal kibékíteni ; 1617-től kezdve állandóan leveleznek, bár állandóan bizalmatlanok egymással szemben. Bethlen 1619-ben el is akarja fogatni Pázmányt, de ez Bécsbe menekül, azonban az első békehírekre már újra ír a fejedelemnek, ki a következő támadások után mindig őt kéri fel közvetítésre. Leveleikben folyton hangoztatják egymás iránti nagyrabecsülésöket, de politikai ügyekben gyakran vádolják egymást mások előtt. — Erdélyi Lajos : Melyik nyelvterületen írhatták a Gyulafehérvári Glosszákat ? Nyelvi és történeti bizonyítékok alapján ezt is a Dunántúl, mint a Halotti Beszédet, s valószínűleg Székesfejérvárt. — Székely Ödön : Levelek Háromszék 1848—49-iki önvédelmi harcza történetéhez. A Cseh Ignácz királybíró birtokában volt eddig ismeretlen okmányokból, melyek most a Székely Nemzeti Múzeumba kerültek, ötöt ismertet és közöl az értekező. 5. szám. Kristóf György : Bethlen Gábor levélírása. Bethlen rendszeres iskolázásban sohasem részesült, latinúl sem tudott ; mint fejedelem, kénytelenségből kezdte meg a levelezést, s 16 év alatt 5 testes kötetre valót összeírt ; leveleinek irodalmi értéke a tartalomban van : a nemzeti gondolat, a magyar faj és állam épsége, de értékesek nyelvi szempontból is, s annál sajnálatosabb, hogy Jancsó Benedeken kivűl ez irányban senki sem foglalkozott velők. — Király Pál : Dósa György forradalma. Márki Dósa-életrajzának ismertetése. — Gergely Samu : Gr. Thököly Imre gyermek- és ifjúkori levelei Teleki Mihályhoz. A Teleki-levéltárból 1882-ben Deák Farkas kiadta Thököly leveleit, újabban több kiadatlan került elő, melyekből 52 darabot közöl Gergely az 1665—1673. évi időközből. Thököly már nyolcz éves korában kezdte a levelezést Teleki Mihálylyal. — Az Irodalom-rovatban Veress Endre ismerteti Nagy István moldvai vajda okleveleit (1457—1503), melyeket Bogdán J. két kötetben kiadott Documentele lui Stefan eel Mare czímen. — Bíró Venczel az 1913—14-iki tanévi programmértekezésekből ismerteti az Erdély történetét tárgyalókat. 6. szám. Veress Endre : Bethlen Gábor fejedelem ifjúsága. Bethlen ifjúságáról három egykorú író írt : Keserűi Dajka János, Káportoni Forró Pál és Böjti Veres Gáspár ; az első és a harmadik tele van képtelen állításokkal, 15 éves korától minden Erdélyben lefolyt harezban résztvétetik hősüket, s ez adatok átmentek az irodalomba és a köztudatban tartják magukat annál inkább is, mert Gindely felületes életrajzán kivűl rendszeres, nagyobb mű nem jelent meg Bethlen életéről. Ifjúkorából eddig 25 levelét ismerjük (1593—1613), Veress még tíz kiadatlant talált s közöl, s ezek, valamint az összes egykorú források gondos egybevetéséből megírja a fejedelem ifjúkorának tör-