Századok – 1916

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Az új magyar és az ú. n. közös czímerekről 1

AZ ÚJ MAGYAR ÉS ÚGYNEVEZETT KÖZÖS CZÍMEREKRŐL. II fogva ezen császári monarchián belül valamely külön s önálló országterületről, vagy épen államról szó sem lehet. A szétválaszthatatlan egység állami egység, melynek souverainitása a császári Felség legmagasabb személyében testesül meg. S állam az államban nem létezhetik. Csupán két birodalmi rész (Reichstheil) van, egy-egy birodalmi részparlamenttel és birodalmi részministeriummal. Ε szerint Magyarország a monarchikus császári birodalomnak csupán kormányzati részterülete, de nem önálló állam, sőt egyáltalában nem is állam. Ehhez képest az ú. n. közös ügyek egységes birodalmi vagy állami ügyek, s a közös szervek a birodalmi egység szervei, s ezeknek, tehát a közösségnek kifejezése a kétfejű sas, az osztrák császári méltóság jelképe. Ezzel szemben az 1867. évi magyar kiegyezési törvény alapján álló magyar államjogi felfogás szerint az osztrák császárságban levő ú. n. örökös tartományok és a magyar szent korona országai megoszthatatlanul és elválaszthatatlanul ugyan, de két paritásos, azaz egyenjogú állam szövetségét alkotják. Ehhez képest az egy uralkodó alatt álló két szövetséges állam — bár az ú. n. pragmatica sanctiót is tartalmazó 1723. évi ι., 2., 3. törvényczikk értelmében együttesen és feloszthatatlanul birtoklandók és kormányozandók, s így közös ügyeik is vannak — két külön államterülettel, külön törvényes alkotmány nyal és önállósággal bír ; az együttbirtoklás ténye semmiféle magasabb állami (császári) souverainitást meg nem állapít, hanem a közös uralkodónak legmagasabb személyében, a magyar királynak és az osztrák császárnak egymástól elkülönített fejedelmi jogköre egyesül. Kiegyenlíthetetlen ellentéttel állunk itt szemközt, melyben ha akár a magyar, akár az osztrák fél akarja heraldikailag jelképezni a maga államjogi felfogását, azt csupán a másik fél álláspontjának mellőzésével teheti. Pedig a magyar közvélemény mind szívósabban és hangosabban követelte ezen államjogi felfogásának heraldikai úton való kifejezését, azaz a közös ügyek és intézményeik használatára rendelt czímerek kérdésének magyar álláspont szerint való rendezését. A német királyi egyfejü, a német-római császári kétfejű és osztrák császári kétfejű sasos magyar királyi czímerekröl számos történelmi emléket lehetne bemutatni. A rövidség kedvéért azonban ezúttal csupán három (azaz két németrómai és egy osztrák császári kétfejű sasos) magyar királyi pecsétet mutatok be. Ezek elseje a nagy absolut uralkodó I. Lipót királytól való. Ε pecséten a nimbussal övezett