Századok – 1916

Történeti irodalom - Boros János: Az unió (hitegyesülés) kezdete Lugoson és Jakabffy Miklós táblabíró működése. Ism. Gagyi Jenő 305

TÖRTÉNETI IRODALOM. 305 meríthetünk kivált a késő középkor virágzó ereklyetiszteletére nézve. Nem tudjuk, vájjon ereklyetartókat is vitt-e magával Waldauí Magyarországból. Valószínű, hogy ilyenekhez is hozzájutott és talán ez volt azoknak az utaknak egyike, a melyeken középkori fejlett és híres ötvösségünk készítményei külföldre vándoroltak. Éber László. Boros János: Az unió (hitegyesülés) kezdete Lúgoson és Jakabffy Miklós táblabíró működése. Lúgos. 112 1., egy nemzedékrendi táblázattal é. η. (1915). A szerző — görög katholikus nagyprépost — a XVIII. századi bánsági iskolaügy után (Foaia Diecezanä 1914. 1. a Folyó iratszemlét !) egyháza történetéből közli ezt a sikerült dolgozatot. A görög katholikus egyház múltja Krassó-Szörény megyében nagyon is új keletű. Az egyházközség mindössze 1836-ban alakúi meg, s alig két évtized múlva már püspökség biztosítja fennmaradását és fejlődését. Hogy a fejlődésben kinek van főérdeme, azt jó lesz épen a szerző, mint legilletékesebb ember, munkájából leszögezni : »Ma a lugosi görög katholikus hitközségben székel a görög katholikus püspökség s székeskáptalan, van abban': a kir. kincstár, mint kegyuraság költségén épült s elég díszesen felszerelt plébánia-székesegyház, a kir. közalapítvány által vásárolt s fenntartott püspöki széklak, a kir. kincstár által adományozott plébános, káplány és éneklészi laképület, elemi fiúiskola, alapítványi elemi leányiskola, rendszeresített plébános, káplány és éneklészi javadalmazások, tanítónői képezde, a megyei alpapság és más nemeslelkű adakozóktól begyűlt adományokból vásárolt beltelken az állam pénztárából engedélyezett 350.000 korona öszszeg erejéig 1913. évben épített hittanintézet s főnövelde díszes palotája, a főnöveidében egyesek, az állam által és az egyházmegyei alapítványokból létesített 22 ingyenes s 10 félfizetéses ösztöndíjak . . .« Az unió keletkezése nagyon jellemző. A görög keleti egyháznak egyik főfészke volt a Bánság ; az erdélyi és nagyváradi püspökségek területén vívott küzdelmek ide nem hatottak el, a szerb hierarchia kiváltságos helyzete itt az alája rendelt oláhokat is megvédte az unió erőszakolásától. A mozgalom teljesen személyi természetű : Lúgos városának hét görög keleti egyháza volt, kik közt, különösen Athanaszievits István esperes szerb érzelmei miatt nemzetiségi súrlódások keletkeztek. 1835-ben egyik megürült plébániára a verseczi püspök Bercsán István diaconust nevezte ki, de az esperes a beiktatást megtagadta, mire ennek oláh hívei papjukkal együtt a görög katholikus hitre tértek. Az áttérés Századok. 1916. IV—V. füzet. 20