Századok – 1916

Történeti irodalom - Garber; Josef: Das Haller Heiltumbuch mit den Unika-Holzschnitten Hans Burgkmairs des Älteren. Ism. Éber László 302

TÖRTÉNETI IRODALOM. 303 Az ájtatos lovagot, a ki Szent Brigitta jelenéseinek német fordítását egy teljes és egy kivonatos, népszerű kiadásban 1502-ben kiadatta, fogadalom indította az ereklyekönyvvel összefüggő alapítvány megtételére. A császár kíséretében volt, midőn az brüggei fogságából kiszabadulva Hollandiába ment és az 1489. év vízkereszt napján Amsterdamból kis bárkán Sperrdamba hajózott. A tengeren úszó jégtáblák megrongálták a bárkát, a mely már-már elmerült. Ebben a veszélyes helyzetben Waldauf három fogadalmat tett a menekülés esetére és az utazás szerencsés kimenetele után hitszónoki állás szervezésére, kápolna építésére és abban ereklyék gyűjtésére határozta el magát. Ez utóbbihoz azonnal hozzálátott és a ma is fönnálló kápolnát kevéssel 1493 után kezdte a halli plébániatemplom északi mellékhajójában felépíttetni. Ennek befejezte után, 1501 május 9-én nagy ünnepélyességgel helyezték el benne a Waldauf által gyűjtött ereklyéket, a melyeket addig Rettenberg várkastélyban őriztek. Az ereklyék átvitelét, a melyen több mint 32.000 ember vett részt, érdekesen, színesen írja le maga Waldauf ereklyekönyvében, a melyben alapításának részleteit, javadalmait, egyházi és jogi körülményeit aprólékosan megörökítette és az általa gyűjtött ereklyéket tüzetesen fölsorolta. A könyv, a mely tartalmára, beosztására nézve a hasonló művekhez csatlakozik, helyenként az elbeszélésben, leírásban személyes hangjával, kultúrtörténeti szempontból érdekes adataival tűnik ki. Waldauf könyvét ki akarta nyomatni. Ez elhúzódott, 1510-ben bekövetkezett halála után pedig végleg abban maradt, azonban a kiadáshoz való fametszetek lenyomatai a kézirat illető helyeire beragasztva fönnmaradtak és kétségkívül annak főérdekességét teszik. Karger gondos összehasonlítás alapján kimutatja, hogy a szép fametszetek, valóságos unicumok, mestere az idősb Hans Burgkmair, mint ezt korábban már Karl Gichlow is állította. Művészeti értékükön kívül a fametszetek kultúrtörténeti szempontból is becsesek. Igen figyelemreméltó például az ereklyék ünnepélyes felmutatását (Heiltumschau) ábrázoló fametszet, az ereklyék száraz felsorolását illustráló képecskék pedig a melyek az egyes ereklyetartókat ábrázolják, már azért is érdekesek, mert egy eredetiben fönnmaradt ereklyetartó kereszt tanúsága szerint a művész nem képzeletből, hanem a meglevő darabok után dolgozott. így a könyv fametszetei a középkori ötvösség története szempontjából sem megvetendő' források. A könyv terjedelmesen, látható kedvteléssel ismerteti az ereklyék összegyűjtésének nagy munkáját, a melyet Waldauf nagy buzgalommal, szinte mániákus hévvel űzött és egyetlen