Századok – 1916

Történeti irodalom - Darkó Jenő: Bölcs Leó Taktikájának hitelessége magyar történeti szempontból. Ism. Fehér Géza 297

TÖRTÉNETI IRODALOM. 301 valamint később a húnok taktikája is, bár különbségeket is találunk. Mindezen népeknél »egy közös eredetű taktikának az alapsajátságaira« akadunk, mely ismeretes a Kr. e. VI. századtól kezdve a Dnyesztertől egészen Kína faláig terjedő óriási területen. De emellett bizonyos az is, hogy az Oxus és Jaxartes közti rónán lakó népek folytonos kalandozásaiban és harczaiban alakult ki ez a hadi taktika, ott, a honnan a legerősebb turáni törzsek kiindultak. Ezek után tárgyalja szerzőnk a főkérdést : III. Leó viszonyát Herakleioshoz. Leó u. i. csekély módosítással átveszi Herakleios Taktikájának azt a részét, melyben a türk és avar hadiszokásokról szól s így természetesen a Leó-féle Taktika megfelelő részének hitelessége szempontjából legfontosabb kérdés, hogy hogy Leó eltérései milyen értékűek, kellő szakértelemmel járt-e el, mikor csaknem 300 éves forrását fölhasználta. Minket elsősorban Leó XVIII. fejezete érdekel, mely Herakleios művének az idegen népek csatarendjéről szóló XI., s kisebb részében, az 1—15. §§-ban, a római hadirendekről és gyakorlatokról szóló VI. könyvén alapszik. Darkó e részben minutiosus pontossággal mutatja ki az eltéréseket, bebizonyítva, hogy Leó gondosan megkülönböztette a korában is fennálló szokásokat azoktól, a melyek Herakleios óta megváltoztak, tehát a melyek korára legföljebb csak tanulságul szolgálhatnak. Fel kell tehát tennünk, hogy akkor sem dolgozott kritika nélkül, a mikor Herakleios türkökre és avarokra vonatkozó tudósításait a magyarokra alkalmazta. De találunk ezen részekben is olyan eltéréseket, melyek a magyarok viszonyainak beható ismeretéről tanúskodnak, a minthogy maga Leó is említi, hogy ismeri a magyarokat s hogy róluk a bolgár háborúban szerzett tapasztalatai alapján beszél (42. §.). A legfontosabb különbséget a 45. §-ban állapította meg Darkó, t. i. a mit Herakleios a türkökről így mond : »A türkök népe férfiakban bővelkedő és független ; távol áll a többi dolgokban való jártasságtól és ügyességtől s csak abban az egyben van gyakorlata, hogy ellenségeivel szemben vitézül viselkedjék«, Leó ekként módosítja : »Férfiakban bővelkedő és független ez a nemzet s egyéb pompa kifejtése és a jóllét mellett csak arra van gondja, hogy a maga ellenségeivel szemben vitézül viselkedjék.« Tehát »Herakleios türkjeinek a hadi taktikán kivül semmi egyéb kulturájuk nincs, Leó magyarjai ellenben a békében is értenek a pompa kifejtéséhez és a jóllétben való életmódhoz. Leó a magyarokat kultúraüag bizonyos fokig fejlettebbeknek látta, mint Herakleios a türköket, különben nem módosította volna oly határozott formában a szöveget.«