Századok – 1916

Történeti irodalom - Darkó Jenő: Bölcs Leó Taktikájának hitelessége magyar történeti szempontból. Ism. Fehér Géza 297

298 TÖRTÉNETI IRODALOM. 298 korát s megállapította Leó Maurikioshoz való viszonyát, két új szempontot is vet fel : i. kik a Maurikios-féle Taktika turkjai s mily viszonyban vannak a magyarsággal ? (ezzel megfelel a Gyomlay felvetette kérdésre is), 2. Leótól független források igazolják-e Leó adatait ? Ez alapon Darkó teljesen megvilágította a kérdést úgy, hogy az alábbiakban ismertetett eredményei után Leó hitelessége többé nem kérdéses. Az I. részben a Scheffer kiadta (ú. n. Maurikios-féle) Taktika szerzőjét és korát igyekszik megállapítani. Ε kérdés vizsgálatában abból indúl ki, hogy a Schefier-kiadta Taktika, mint szerkezetének egységességéből, stílusának az egész műben azonos voltából kitűnik, teljes egészében egy író munkája. Benne voltak a mű eredeti conceptiójában azok a részek is, a melyeket Vári utólag csatolt bővítéseknek tart : a bevezetés és a XII. könyv, a melyek a XI. könyv egyes részeivel teljes összhangzásban vannak. Mindössze egy rész, az Ούρβ'.χίου επιτήδεομα került később Taktikánkba, melynek idegen eredetét a stilus, nyelv, czél, sőt a kézirati hagyomány is elárulja. Már Gyomlay kétségtelenül helyesen állapította meg a mü keletkezésének terminus ante quem-jéűl Herakleios uralkodásának azon éveit, melyekben a császár a perzsákat tönkreverte s a Duna vonalát a szlávoknak föláldozta, a 628—630 éveket, a melyek után nem lett volna értelme a perzsákról és a szlávokról mondottaknak. Ezt bizonyítják a negatív adatok is. Ugyanő a terminus post quem-re is talált két adatot a Taktikában : Az első, a X. könyv 1. fejezetében említett arzanenei eset, melyről Theophanes után (ed. de Boor, p. 256) helyesen állapította meg, hogy 586-ban történt. A második adat az éjjeli meglepetésről szóló, a IX. könyv 2. fejezetében, a melyre nézve azonban nem fogadható el Gyomlay véleménye. Gyomlay ez utóhbit ugyancsak Theophanes alapján (ed. de Boor, p. 269—270) az 592. évre teszi. De ha Theophanes rövid leírása helyett, melyben nem kapunk az összehasonlításra alkalmas adatokat, Theophylaktos Simokattes részletesebb és megbízhatóbb leírásában vizsgáljuk meg az 592-iki görög-avar ütközet lefolyását, kitűnik, hogy az nem szolgálhatott alapúi a példaként felhozott eset leírására. Ellenben útbaigazít a Taktikában jelzett rajtaütés korára Leó, ki csaknem szórói-szóra átveszi ezt a helyet s magyarázólag közbeszúrja, hogy ez az eset Herakleios idejében történt (XVII. c. 18.). S tényleg említi ezt a rajtaütést Nikephoros patriarches 'Ιστορία σύντομος-ában (ed. de Boor, p. 123) a 619. évnél Taktikánk leírásával teljesen egyezőleg. így a terminus post