Századok – 1916

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A magyar pénzverés Szent István korában - 267

312 312 HÓMAN BÁLINT. tekintetében azonban felülmúlják az összes egykorú német és cseh pénzeket — II. Henrik herczeg 985 és 995 közt vert regensburgi denárainak kivételével. Az egykorú külföldi pénzekhez viszonyítva, a magyar pénz nehezebb pénzláb alapján vert, tehát értékesebb pénz volt. Ennek hatása abban nyilvánult meg, hogy a XI. századi magyar -pénzek — s elsősorban Szent István obolusai — nem sokkal első veretésük után a nemzetközi forgalomban is elfogadott, sőt nagyon kedvelt fizetési eszközzé lettek. Viszont az egykorú külföldi pénzek hazánkban nem voltak forgalomban — még a Cseh- és Lengyelországban annyira kedvelt regensburgi dénárok sem. A XI. századból származó külföldi éremleletekben sűrűn fordulnak elő Szent Istvánnak és utódainak obolusai. Legnevezetesebbek a lengyelországi leletek. Ezekben gyakran az összes külföldi pénzeknél nagyobb számban szerepelnek a magyar obolusok. Különösen a XI. század második feléből, tehát oly időből származó leletekben, a mikor a magyar pénz jó híre már közismert lehetett, igen nagyszámú magyar obolust találtak. Sűrűn fordulnak még elő a magyar obolusok Horvátország, Morvaország, Csehország, Szilézia, Szászország, Poroszország, Esztland, Livland, Mecklenburg, Pommeránia, Dánia, Gotland, sőt a távoli Farőr-szigetek XI. századi leleteiben.1 II. Boleszláv : 0-874, 0-778, 0-580 ; Boleszláv Chrobry : 0-890 ; Oldrich: 0-917, o-945 ; I. Bretiszláv : 0-883, O'831, 0-957 átlagban. 1 A plonski leletben 46, a mikolajewiben 70, a waldauerfurtiban 95, a dembiceiben 29, a sziléziai wättrischiben 95, a pommerániai sinzloviban 51, a 6000 éremből álló híres vossbergi leletben 384, a morva prerauiban 793 drb Szent István-kori s más XI. századi magyar pénzt találtak stb. — A lengyelországi magyar leletekről : Gumovski Marián. A magyar pénz szereplése Lengyelországban a XI. században (N. K. 1905.) — A sziléziaiakról : Friedensburg. Schlesiens Münzgeschichte. Breslau, 1888. 6. 1. — A cseh és morva leletekről : Fiala, Ed. Ceské denáry. 173—182. 1. — A horvátországiakról : Brunímid (idézi : Luschin. Alig. Münzkunde 110. 1.). — Dannenberg id. m. I. 50—58. 1. a frankfurti a/O., schwarzowi, berlini, plonski, simoitzeli, sandői (Farőr), piepi (Esthland) és berlini II. lelet magyar érmeiről értesít. Réthy László több dolgozatában számolt be a balti tengermenti, farői, poseni, dániai, porosz, szász, pommerániai, lengyelországi, esztiandi, morvaországi magyar pénzleletekről. Réthy ; Corpus Nummorum Hungáriáé (Arch. Ert. V. 1885. 146—147. 1.). — Kiadatlan magyar érmek a Nemzeti Múzeum éremtárában. (U. ott. VI. 1886. 37. 1.) — Ujabb utam az egyetemes magyar éremtári kiadvány érdekében. (U. ott. VII. 1887. 46—48. 1. és 91—92. 1.). — A margitszigeti Árpádkori éremlelet. (U. ott. XIV. 1894. 60.1.) ; — II. Géza és III. Béla érmei (III. Β. emlékezete. 1900. 169. 1.).