Századok – 1916

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Az új magyar és az ú. n. közös czímerekről 1

AZ ÚJ MAGYAR ÉS ÚGYNEVEZETT KÖZÖS CZÍMEREKRŐL. II •erdélyi fejedelem korából ismeretes. Az ép leírt czímerábrázolás pedig Mária Terézia királynőnek abból az 1765. évi, az Orsz. Levéltárban két példányban ma is meglevő díszes diplomájából van véve, melylyel Erdélyt nagyfejedelemségre emelve, neki czímert is adományozott. (L. 16. ábra.) Ε czímer alakjai Erdélynek 1848 előtti három kiváltságos nemzetét jelképezték, jelesül a jobbra néző növő egyfejű sas a magyar, a nap és hold a székely, a hét bástya vagy vár (Siebenbürgen) pedig a szász nemzetet. Az utolsó czímer Fiume czímere : vörös mezőben, sziklán álló, balra néző, aranynyal fegyverzett fekete kétfejű sas, mely bal karmát fekvő, barna umán tartja, s ebből víz ömlik bőségesen a szikla alja felé; a kétfejű sas fölött kékbélésű, lengő kékszalagos császári korona lebeg. (L. 20. ábra.) Ε czímerét, melynek diplomája ma is megvan a város levéltárában, I. Lipót császártól 1659 június 6-án kapta Fiume. Ε czímernek eredeti keretében az »Indeficienter« jelmondat-szalag is bennfoglaltatik. Ez azonban Magyarországnak csupán 1874. évi egyesített czímerébe kerül bele, az 1896. évi egyesített czímerből mint mellékeset már kihagyták. Fiume, mely az újabb korban a Habsburgok birtoka volt, Mária Terézia uralkodása alatt csatoltatott előbb (1776) Horvátországhoz, majd (1779) közvetlenül Magyarországhoz, s azóta változó, sőt nehéz sors után, máig a magyar koronához csatolt külön testet képez. Az 1874-ben jóváhagyott és 1896-ban szabályozott magyar országos czímernek régi századokból ránk maradt járulékai : az ezen czímer pajzsa fölé helyezett korona és mellé állított két pajzstartó angyal. A korona a XV. században jelenik meg az országos czímer pajzsán, V. László király korában. Ez azonban még nyílt leveles korona. Ugyanilyen a korona az I. Mátyás király némely pecsétein előforduló czímerpajzsokon is. {L. pl. a il. és 12. ábrán.) De ugyancsak az ő idejében már a zárt korona is feltűnik a czímerpajzsokon, pl. az 1464. évin (1. 14. ábra), valamint utódai idejében is. II. Mátyás király, majd még inkább Mária Terézia királynő korában (1. 22. ábra) kezd ez a zárt korona némikép a mai szent koronához hasonlítani. Az 1867 utáni országos czímcreken pedig a korona már hű utánzata a magyar szent koronának ; de csak 1896 óta van úgy elhelyezve a pajzs felső vonalára, hogy e vonalnak csak középső nagyobb részét fedi. (L. az ι. és 2. ábrát.)