Századok – 1916

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume Magyarországhoz való kapcsolásának előzményeiről és hatásairól 239

256 FEST ALADÁR. Hburnus ara a magyar férfival egyesül.1

(Ha most a húgot összehasonlítod nénjével, azt fogod mondani : amaz királyi, emez csak grófi frigyet kötött.)2

Éljenek hát az új királyi házastársak, mint a liburnus—magyar nász első dicsősége ! —· Te, József (t. i. Mailáth kormányzó), nevedet méltóan örökitsd meg ; légy rajta, hogy arád érdemeid által gyarapodjék; légy rajta, hogy az e földön átmenő kereskedelem fellendüljön, s a boldog lakó idegen kincsekkel gazdagodjék. Légy rajta, hogy a polgárok között egyetértés és szeretet honoljon, s hogy e talajon mindig virúljon az enyhe olajág. Akkor a haza atyjának és megmentőjének s arád szerető férjének és gyönyörűségének fognak nevezni. S ha így a polgárságot megváltottad s a köznépet boldoggá tetted, diadalt fogsz aratni s koszorút nyersz.«3 Az eme versekben megnyilatkozó felfogást tükrözteti vissza az a hivatalos felterjesztés is, melyet a városi tanács már az átadás napjaiban haladék nélkül benyújtott az új kormányzónak. Ennek első pontjában előadja azt a kívánságát, hogy a mint Fiume a múltban sem volt semmi tartománynak alárendelve, »úgy a jövőben is, épen olyan módon, mint a magyar királysághoz tartozó összes kapcsolt részek, ez a város is területével együtt a magyar királyság szent koronájához kapcsoltnak és abba bekebëlezettnek tartassék és így birtokoltassék«.4 Mikor aztán a Fiume újjászervezésére kiküldött bizottság (Mailáth József kormányzó és gróf Niczky István meg Skerlec Miklós horvát helytartósági tanácsosok) 1776 deczember 14-én kelt átiratával a várost az újjászervezés tárgyában véleményes jelentésre szólította fel, a tanács 1777 január 15-én tartott üléséből egy héttagú bizottságot küldött ki a bekívánt emlékirat megszerkesztésére. Ez a bizottság hosszas tanulmányok és tárgyalások után csak félév múlva készült el harmincz pontra terjedő kimerítő javaslatával, melyet az 1777 julius 17-én tartott tanács-1 »Jungitur Hungarico sponsa Liburna viro.« 9 »SÍ juvenem confers jam cum seniore sorore, Die juvenis nupta est Regia, et illa Comes.« Nyilván arra czéloz, hogy Fiume most már a magyar királyság, míg Trieszt csak valami grófság (a görzi grófság, vagy istriai őrgrófság) tartozéka. " 3

Ε latin verseket másokkal együtt közli Engel i. m. II, 346. * »Ut et in futurum eadem ratione qua omnes aliae Hungáriáé annexae partes et haec civitas cum suo districtu sacrae regni Hungáriáé coronae annexa ac incorporata habeatur et possideatur«. A fiumei városi levéltárból közli Racki, i. m. (14. sz. melléklet.) Októberi kelettel, a napot nem említve.