Századok – 1916
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume Magyarországhoz való kapcsolásának előzményeiről és hatásairól 239
FIUME MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ KAPCSOLÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI. 24I telen csorbításával jött létre, a magyar-horvát tengerpart önkényes elszakításával, a mi ellen a magyar rendek is tiltakoztak az 1764/5-iki országgyűlésen. Mindazáltal e törvénytelen állapot több mint két évtizedig fennmaradt. A fordulat a bécsi körök kereskedelempolitikai felfogásában akkor állott be, a mikor 1775-ben II. József császár anyja megbízásából a tengermelléket beutazta.1 A későbbi nagy reformátor termékeny agyában fogamzott meg Fiume Magyarországhoz való csatolásának gondolata. Meggyőződvén a szoros kereskedelmi kapcsolatról, a mely —• mint föntebb kimutattuk — Magyarország és Fiume között már akkor kialakúlt, ő javasolta Mária Teréziának a város bekebelezését a magyar korona területébe. A közel egykorú Engel János Keresztelj erre nézve a következőket írja : »Egyike azon szép gyümölcsöknek, melyeket II. József sűrű utazásai termettek, volt az a gondolat is, hogy a magyar terményeknek az Adriai-tenger felé utat kell nyitni s ezzel a magyar ipart, közvetve pedig a királyi jövedelmeket és illetékeket is emelni. Sok ellenvetés és irka-firka (Schreibereyen) után Mária Terézia, •fiának, a császárnak tanácsára, Fiume városát átadta a magyar királyságnak s úgy a fiumei, mint a trieszti kikötőt igyekezett jól berendezni. Az összes udvari pénzügyi hivataloknak 1776 április 27-én fölvett bizottsági jegyzőkönyvében alapelvűi fogadtatott el, hogy az összes kereskedelmi kedvezmények tekintetében Trieszt és Fiume teljesen egyenlő elbánásban részesüljenek«.2 Az uralkodó későbbi elhatározásában egyébiránt eleitől fogva jelentékeny része lehetett az akkori fiumei kereskedői körök egyértelmű óhajtásának és ajánlásának. Nem tartjuk valószínűtlennek, hogy a Trieszt elnyomó versenyétől szabadúlni kívánó fiumeiek II. Józsefnek városukban tett látogatásának alkalmát felhasználták arra, hogy Fiume kereskedelmi érdekeiről alaposan tájékoztassák s neki a Magyarországhoz való kapcsolás eszméjét sugalmazzák. Az akkori fiumei helytartó-kapitány, báró Gerliczy János, maga is fiumei családból eredt s rokonságban volt az ottani leg-1A császárnak ez alkalommal Fiúméba való érkezését a fiumei városháza kisebb tanácstermében elhelyezett egykorú kép örökíti meg. ' Engel, Gesch. des ungarischen Reiches und seiner I^ebenländer, Halle, 1798, II, 345. 1 . . . . * 16·
