Századok – 1916

Értekezések - WERTHEIMER EDE: Magyarország és a forradalmi propaganda - 225

MAGYARORSZÁG ÉS A FORRADALMI PROPAGANDA. 237 helyes szervezése segíthet a bajon. A magyar alkotmány azonban nem tűrte a titkos rendőrség intézményét, a hogy az Ausztriában fennállt, és így meg kellett elégedni azzal, hogy magasabb rendőrtisztviselőket küldtek ki hazánkba, a kik ott, mint Lehrs és Ferstl, idegen név alatt bizalmasaik egész seregével eszközölték megfigyeléseiket. Itt is félúton álltak meg és nem mertek ahhoz az eszközhöz folyamodni, hogy Magyarország részére külön titkos rendőrséget alapítsanak.1 A mikor látták, hogy Kossuth lapja, a »Pesti Hírlap« a közvéleményre Magyarországon milyen nagy hatással van, az államkanczellár megpróbálkozott azzal, hogy 1846-ban egy »Magyar Ujság-Iroda« felállításával segítsen a bajon. De ez a kezdeményezés is magán viselte a kisegítő eszköz jellegét. A Magyar Ujság-Iroda csak arra való volt, hogy a kormány szellemében helyesbítő czikkeket hozzon ! Metternich távol állt attól, hogy a sajtónak olyan szabadságot engedélyezzen, a mely hathatós fejtegetésekre okvetlenül szükséges lett volna. A szabad szótól való félelem, az aggódás minden szabadszellemű mozgalomtól, a melyet mindjárt forradalminak tartottak, a vezető körökben minden magasabb szárnyalást lehetetlenné tett. Ámbár a sok rendbeli kutatás a magyarországi forradalmi propaganda ügyében negativ eredményhez vezetett, mégis meg voltak róla győződve, hogy ez a szellem mindenütt garázdálkodik. Metternich és Sedlnitzky és a velők szövetséges Lajos főherczeg nem ismerték fel, hogy a forradalmi propaganda csak ott verhet gyökeret, a hol bajok uralkodnak, melyek kiirtását a közvélemény hiába sürgeti. Ügy látszik, azoknak volt igazuk, a kik Metternichet már öregnek tartották ahhoz, hogy ministeri tevékenységének utolsó éveiben a mélyreható reformok szükségét belássa. A márcziusi forradalmat megelőzött kormány rendszere volt egyedüli oka az 1848-as forradalomnak. A külföldi propagandának csak annyi része van benne, hogy emissariusai a felserdülő fiatalságot az új'eszmék iránt fogékonyabbá tették.2 Belátó férfiak, a kik az ezzel járó veszedelmeket előre látták, bizonyára nem kívántak erőszakos átalakulást, a mint hogy egy középnemes fel is veti a kérdést : »Ki lenne Magyar-Egy confidens jelentése. Kassa 1841 febr. 16-án. Bm. lt. »Magyarországnak külön rendőrségre van szüksége, különben idővel a magyar szabadság lázadáshoz vezet.« 2 Egy confidens jelentése. Eperjes 1842 jan. 4-én. Bm. lt. »Az emigránsok hatását az ifjúság kedélyére látni Eperjesen, Kassán. Miskolczon, Debreczenben, Ungváron és mindazokban a városokban, a hol iskolák vannak.«