Századok – 1916
Értekezések - WERTHEIMER EDE: Magyarország és a forradalmi propaganda - 225
MAGYARORSZÁG ÉS A FORRADALMI PROPAGANDA. 235 lesznek, a kik a galicziaiakkal és az emigránsokkal a szövetséges államokban fellázadnak.«1 Mily kevéssé volt megnyugtató az állapot Magyarország belsejében, azt igazolja Emerling Jakab, a lembergi rendőri kerület felügyelője, egy derék, tehetséges, ügybuzgó hivatalnok,2 a kit titkos megbízatással Felső-Magyarországba küldtek az ottani hangulat kipuhatolására.3 Már első lépéseinél észrevette a nagy elégedetlenség jeleit és az igen eleven sympathiát a lengyelek iránt. Emerling nem restelte a fáradtságot, hogy ezen jelenség mélyebb okait felkutassa. Azt tapasztalta, hogy a szegényebb nemesség a gazdagabbra panaszkodik, a mely Bécsben él, hazájával nem törődik, birtokát minden hozzátartozó jövedékkel zsidóknak adja bérbe és ezzel alattvalóit, sőt nemzetét is romlásba dönti. A vagyonos nemességet, kik idegenben tékozolják el vagyonukat, okolták Magyarország fokozódó németesítésével. Máskép gondolkozó nemesek azt mondották Emerlingnek, a kiben nem sejtették a rendőrség hivatalnokát, miszerint el vannak szánva rá, hogy ezt nem tűrik. Ha igazán németekké akarják őket tenni, hangoztatták, fegyverrel kezükben védekeznek és a németek, a kik alatt az osztrákokat értették, 24 óra alatt kikergetik az országból. »A ki magyar kenyeret akar enni és magyar bort inni, — tette hozzá egy újhelyi —- az beszéljen magyarul, a ki pedig nem tud, az menjen a pokolba«. A polgárok meg azért haragudtak, hogy királyi decretumokkal megengedik a zsidóknak, hogy szabad királyi városokban lakhassanak és kereskedést űzhessenek, a mivel a keresztény lakosság keresetét teszik tönkre. Inkább kipusztítjuk az összes zsidókat, mondották, mint hogy ebbe beleegyezzünk. Nem kevésbbé panaszkodtak a földmívesek a földbirtokosokra és a zsidó bérlőkre, a kik egyesült erővel megfosztják őket mindenüktől. Emerling kénytelen volt megerősíteni azt a már másoktól jelentette észrevételt, hogy 1 Bm. lt. 2 Päumann báró, a rendőrigazgatóság főnöke. Lemberg 1841 máj. 22-én. Bm. lt. 3 Emerlingnek adott utasítás, mellékelve Krieg tartományi főnök Sedlnitzkyhez küldött jegyzékhez. Lemberg 1841 julius 5-én. Bm.lt. »Az a megfigyelés, hogy a határos Magyarország északi vármegyéiben nagy az elégedetlenség és élénk az érdeklődés Lengyelország ügye iránt, hogy továbbá ugyanott különböző helyeken egy csomó lengyel menekült, más gyanús vagy a törvény által üldözött ember hajlékot talál, a kik tiltott könyveket tartanak és terjesztenek és itteni bújtogatókkal összeköttetésben állanak, szükségessé teszi, e nyugtalanító eseteknek közelebbi kipuhatolását és e feladat megoldását önre bízzuk.»