Századok – 1916

Értekezések - WERTHEIMER EDE: Magyarország és a forradalmi propaganda - 225

228 WERTHEIMER EDE. hogy mozgalmának magja magyar földön is kicsírázzék. Metternich és Sedlnitzky azonban állandóan aggodalomban éltek Mazzininak és híveinek tevékenysége miatt. Nem kevéssé mozdította ezt elő, hogy a jurátusok egy titkos szövetségét fedezték fel, a melyet egyik tagja, Lapsánszky árult el a hatóságnak. A feladó feljegyzései szerint ebben az egyesületben a legvadabb forradalmi eszméket és a királygyilkosságot prédikálták volna.1

Amaz idők egyik hivatalos okmánya pedig egyenesen azt a vádat emeli, hogy nemcsak »a jurátosok közt, hanem még a legalsóbb osztályok iskolás gyermekei közt is a legbüntetendőbb érzelmek vehetők észre a magas kormánynyal szemben«.2

Mindezek a mozzanatok arra a meggyőződésre indíthatták a vezető köröket, hogy ez Mazzini az ország ifjúsága körében kifejtett tevékenységének eredménye, és hogy az ifjúságot már meg is nyerték az »Ifjú Európa «tanainak. Ebből megmagyarázható tehát az a szigor, a melylyel az elfogott juratusokkal szemben eljártak, a kikre szívesen bizonyították volna rá, hogy a forradalmi propagandával összefüggésben álltak. Kétségtelen, hogy a fiatalemberek, kik Pozsonyban megalkották »az ifjúság casinóját«, dynastia- és egyházellenes színezetű elveiket idegen írók könyveiből merítették. Magatartásuk példányképét Abbé La Mennais »Paroles d'un croyant «-jában látták, melyet Metternich »ruchlos «-nak, Reviczky pedig »pokoli mű«-nek nevezett. Minden fáradozás daczára sem tudtak bizonyítékot találni arra, hogy az elfogott jurátusok, kik az áruló Lapsánszky kivételével a nemzet elitjéhez tartoztak, Mazzinivel összeköttetésben és az ő szolgálatában állottak volna. Csak a chinai falat akarták a hevesvérű ifjak áttörni, a melylyel Magyarországot a külső világtól elzárták.3 Mivel pedig véleményeiket nyíltan ki nem mondhatták, zárt ajtók mögé vonultak vissza abban a mindenesetre megokolatlan hiedelemben, hogy ott kémkedők ellen biztosítva lesznek. De Sedlnitzky mindenütt lesben állt. A mint sikerült neki Lapsánszky val, a faux frère-rel a jurátusok titkos mozgalmát felfedezni, úgy őrködött egész vezérkarával és az 1 Lásd a Budapesti Szemlében »A jurátusok pöre« czímű értekezésemet. 2 Ferstl Sedlnitzkyhez 1837 máj. 7-én. Bm. lt. 3 Az ifjúság végczélja, a mint szabályai mutatják: »1. Kölcsönös kiművelésük tudományos és társadalmi tekintetben. 3. »Nemes, szabadelvű és illő társalgás.« Ferstl Sedlnitzkyhez. Pozsony, 1835 máj. 28-án. Bm. lt.