Századok – 1916

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: A háború és a nemzeti 209

A háború és a nemzeti eszme. A Magyar Történelmi Társulat 1916. évi márczius 16-iki közgyűlésén tartott elnöki megnyitó beszéd. Irta és elmondotta: Csánki Dezső első-alelnök. Tisztelt Közgyűlés ! Az emberi történelem nem ismer oly nagyméretű s oly általános következményű világeseményt, mint a mai háború. Ha földünket a világ névvel nevezhetjük, ezt a háborút csakugyan jogosan illetjük a világháború névvel, mert ez úgyszólván körülfogja a földgolyót. Ne higyjük, hogy csak azok vesznek részt benne, a kik megüzenték azt egymásnak. Európa legműveltebb, leg­nagyobb nemzetei viaskodnak ; de a kik eddig semlegesek maradtak, az európai északon : Hollandia, Norvégia, Svéd­ország, Dánia, délen : Spanyolország, Svájcz, Görögország és Románia, életérdekeikben súlyosan érintve vagy fel­zavarva, anyagi és szellemi életükben, nyereségeikben és szenvedéseikben, ritka megnyugvásaikban és sűrű izgal­maikban, szintén tényezői és légsúlyméröi a háború földren­géseinek és zivatarainak. Ázsiában Törökország harczol ; még odább keletről egy különös emberfaj : a japán visel háborút ; közben a semleges Perzsia és Kína vergődik a harczoló erősebb szomszédok nyomásai alatt, az Indiákkal együtt, melyek már a háborúba belekeverve, a nekik min­denkép messze, hideg és idegen országok érdekeiért és érdekei ellen ontják ártatlan vérüket. Afrikának csupán belsejében folyhatik az érintetlen, aprólékos, régi élet ; a partvidék számbavehetöbb népei valósággal vagy érzelmileg a háború­ban vérzenek vagy vonaglanak. így Ausztrália is. Ameriká­ban Kanada közvetetlen részese a háborúnak ; az Únió ugyané világesemény által érzelmileg darabokra tépve lesi Századok. 1916. IV—V. füzet. 14

Next

/
Thumbnails
Contents