Századok – 1916

Tárcza - Vegyes Közlések - 206

234 TÁRCZA. járt két életrajzírója is volt, kik a környezetében éltek s a legilletékesebbek voltak a megbízható, sokat tudó történetírásra. Nagyon is érdemes, szükséges, hasznos feladat volt Nagy Lajos életrajzait beható elemzés alá venni s belőlük a művelődéstörténeti anyagot kiemelni. S az ismertető úr hálára kötelezhette volna olvasóit, ha egy kezdő írónak szorgalmas munkáját jóakarattal abból az értékes szempontból mérlegelte és mutatta volna be, a melyből a szerző vállalkozott a munkára.1 Kolozsvár, 1916. január 9. Dr. Erdélyi László. Vegyes közlések. Magyar írók élete és munkái. A M. Tud. Akadémia elhatározta, hogy a »Magyar írók élete és munkái «-t tovább folytatja s a folytatás elkészítésével Gulyás Pál egyetemi magántanárt bízta meg. Ε feladat minél tökéletesebb megoldása első sorban az írók saját közreműködésétől függvén, a M. Tud. Akadémia főtitkári hivatala felkéri nemzetünk minden irodalmi téren is 1 Nem vagyunk hívei a hosszú polémiáknak és czéltalan feleselgetéseknek és azért megelégszünk azzal, hogy a fenti sorokra röviden a vonal alatt tesszük meg megjegyzéseinket. A levélíró úr a szóban forgó értekezés tárgyválasztásának igazolására Békefi Rémig tanítványainak hasonló munkáira hivatkozik. Ez a hivatkozás azonban téves, mert az illető értekezésekben Békefi tanítványai kútfőkritikai szempontból földolgozták forrásaikat, foglalkoztak az írók életével és munkájuk keletkezésének, forrásainak és hitelességének kérdésével ; e mellett a feladat mellett másodsorban összeállították a kútfő művelődéstörténeti anyagát is. Bruckner és Császár értekezései voltak ez irányban az elsők, bennük kell felismernünk a mester tendentiáját s ha később esetleg akadt is egy-két szerző, a ki erre a színvonalra emelkedni nem tudott, az még nem mentség Gregorich hibás tárgyválasztására. Gregorich a Békefi-tanítványok kútfőkritikai feladatainak megoldására nem vállalkozott, hanem minden kritika nélkül röviden összefoglalta az eredményeket, mert ennek a kérdésnek már valóságos irodalma van. így készült ez az értekezés összesen 55 olyan szövegoldal alapján, a mely vajmi kevéssé tartalmaz művelődéstörténeti adatokat. Azt senki sem vitatta, hogy egyes kérdések megoldásánál a forrásanyag bizonyos megszorítása nem volna helyén való, de ez a megszorítás szerencsétlen. A mit tehát az értekezés hibás tárgyválasztásáról és eredménytelenségéről mondottunk, azt 'eljes egészében fenntartjuk. — A mi pedig azt a kérdést illeti, hogy »mit lehet okosan megkívánni negyedéves egyetemi hallgatóktól«, arra az a válaszunk, hogy a hasonló eredménytelenségű themák feldolgozása az ifjúságot soha sem fogja további komoly irodalmi munkásságra sarkalni, hanem inkább elkedvetleníteni. A doktori czím pedig olyan tudományos gradus, a melynek elérésénél a pályázónak nem szabad arra törekednie, hogy vizsgálatának legfontosabb részében, értekezésének elkészítésénél mikép végezhetne mentől könnyebb munkát. Szerkesztő.