Századok – 1916

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Az új magyar és az ú. n. közös czímerekről 1

•8 DR. CSÁNKI DEZSŐ. és személynök pecsétein. Az ország főkormányzati és bíróí méltóságai : a nádor, az országbíró és a bán ugyanis kiadványaikon csupán saját családi czímerüket ábrázoló pecséteket használtak. Ε két czímeralkatrésznek egy pajzsban való egyesítésére példakép 1624-ből, II. Ferdinánd király korából, a Cheősycsalád díszes czímerlevelét mutatom be. (L. 17. ábra.) S ez időben, a mikor t. i. a vágások és a kettős kereszt már egyetlen hasított pajzsban állandósulnak, jelenik meg aztán zászlónkon a harmadik nemzeti szín : a zöld, mint a hármas halomnak a (vágások piros és fehér színét kiegészítő) színe. Különben pedig, mióta főleg Zsigmond királylyal külső országok fejedelmi méltóságait, sőt a német-római királyi majd császári méltóságot is viselő uralkodók léptek a magyar királyi trónra : a magyar királyok kisebb (titkos) pecséteiken ez országok közül a legkiválóbbaknak czímerét vagy saját családi czímerüket egyesítették egyetlen, ú. n. hasított, avagy hasított és vágott (tehát rendszerint négyeit, szívpajzszsal vagy a nélkül) pajzsban. Máskor ugyanilyen titkos, még inkább pedig nagy kettős ú. n. méltóságpecséteikre egy nagyobb, sőt egy vágott vagy négyeit czímerpajzs, avagy méltóságukat ábrázoló, trónon ülő alakjuk köré, külön-külön pajzsokba foglalva, a legváltozatosabb s a Habsburgok korában, mondhatni, a legtarkább ország- és tartományi czímereket vésették. (L. pl. a középkorból V. László király 1454. évi már fentebb említett pecsétjét a 11. ábrán, I. Mátyás király 1459. évi pecsétjét a 12. ábrán s 1464. évi pecsétjének hátlapját a 14. ábrán ; a későbbi korból pedig I. Lipót király pecsétjét a 23. ábrán, sőt még I. Ferencz király pecsétjét is a 24. ábrán.) Mária Terézia kezdi királyi pecsétein e külön pajzsokat végképen mellőzni s a különféle ország-, tartományi vagy területi czímereket egyetlen nagy pajzsba foglalni. Mindezen sokféle czímerábrázolatról bővebben beszélni nincs helyünk. Egy magyarázattal azonban még tartozom. A magyar országos czímer ugyanis, a mint az a XII. század vége óta a fennmaradt különböző emlékekben feltűnik, belső ábrázolás, illetve czímerrészek, alak és nagyság tekintetében változó, majd határozottan ingadozó, főleg azon uralkodó-családi és területi viszonyok s politikai eszmék hatása alatt, a melyeket jelképezni hivatva van. Egységesnek s rendezettnek és megállapítottnak a magyar országos vagy állami czímer inkább csak 1874 illetve 1896 óta