Századok – 1916

Értekezések - WERTHEIMER EDE: Magyarország és a forradalmi propaganda - 97

MAGYARORSZÁG ÉS A FORRADALMI PROPAGANDA. ΙΟΙ vagy nemzeti kormánynyal igazgatott államokká alakúinak át. Lajos Fülöp király az ehhez vezető eszköz ; uralkodjon bár tovább a befejezett harcz után vagy pusztuljon el ; jelenleg ő a nem franczido^szági hazafiak élesztő e'eme«.1 Ezek az adatok avval a tervvel együtt, melyet Mazzini levelében az új európai államforma megalkotásáról elárult, erős támasztékot találtak Apponyi gróf párisi követ jelentéseiben. Szerinte van egy német »Rächerbund« a franczia fővárosban, mely szoros összeköttetést tart fenn hasonló forradalmi egyletekkel Bécsben, az osztrák tartományokkal és főkép Magyarországgal.2 Ez a »Rächerbund« a legveszedelmesebb egyesülések egyike volt, a melynek Garnier is tagja volt, kinél a már említett Mazzini-féle levelet találták. Ez a szövetség feladatától a fejedelmek legyilkolását tűzte ki. Ámbár 1833-ban az orosz császár ellen a merénylet nem sikerült, 1834-ben mégis állítólag ismét 4 olasz és 60 lengyel nyilatkozott késznek, hogy a czárt elteszik láb alól. Tatiscev, bécsi orosz követ ismerte jól a négy olasz nevét, kik ezt a gyalázatos tervet végre akarták hajtani. Ezek Develieri, Lerenger, Curnolini és Cursani. Kettő közöttük hamis név alatt utazott, az egyik mint Bonjour órás, a másik Bilot ékszerkereskedő néven. Oroszországba Magyarországon keresztül akartak utazni, az orosz követ állítása szerint ajánlólevelük lett volna egy pozsonyi dr. Schönbauerhez, valami Milczickihez (Trencsén közelében), Illésházy és Nyáry grófokhoz.3 Jól volt-e Tatiscev értesülve, mikor Metternichnek azt állította, hogy az említett magyarok és a »Rächerbund« közt egyetértés vagy legalább kapcsolat áll fenn ? Nincs ebben túlzás ? Lehetséges-e feltenni, hogy egy Illésházy vagy Nyáry támogatott volna ilyen terveket, ha általában tudomásuk volt a négy gyilkos gyalázatos szándékáról ? Illésházy a kormány előtt nem állott jó hírben. Brzezinski, egy bújdosó lengyel tiszt beszélte, hogy a lengyelek támogatására jelentékeny pénzösszegeket küldött Párisba, a mit azonban Reviczky gróf kétségbe vont, mert a magyar mágnás akkoriban nem is volt abban a helyzetben, hogy 1 Metternich Sedlnitzkyhez, Bécs 1833 okt. 31-én, mellékelve Wedecke jelentése. Bm. lt. Skat nevénél kérdőjel van. 2 Apponyi Metternichez, Páris nov. 18-án és Metternich Sedlnitzkyhez, 1834 nov. 27-én. Bm. lt. 3 Metternich Sedlnitzkyhez. Bécs 1834 ápr. 21-én ; mellékelve az orosz követ Metternichhez küldött írásának másolata 1834 ápr 16. Bm. lt.