Századok – 1916

Értekezések - WERTHEIMER EDE: Magyarország és a forradalmi propaganda - 97

TOO WERTHEIMER EDE. hogy ilyen rendszabályokkal mindenekelőtt a szabadelvű és forradalmi tartalmú könyvek becsempészését akadályozzák.1 A censura intézkedéseivel különösen két névtelenül megjelent röpirat ellen fordult. Az egyik czíme : »Umrisse einer möglichen Reform in Ungarn im Geiste des Juste-Milieu.«2 Ma már tudjuk, hogy szerzője a szabadelvűn gondolkodó Andrássy Károly gróf volt, Andrássy Gyulának,3 a későbbi magyar miniszterelnök és külügyminiszter atyja. Már az a szó : »Umrisse einer möglichen Reform in Ungarn« félelmet keltett és az uralkodó rendszer szemében okot látszott szolgáltatni arra, hogy olvasását eltiltsa. A másik munkának, melynek szerzője ismeretlen maradt, a czíme : »Eine Stimme aus Ungarn.«

4 Ez a névtelen szerző is mélyreható reformokat sürget a kulturális élet minden terén, Magyarország állapotát elhanyagoltnak és elmaradottnak festvén. Főleg az alacsony nép sorsán könyörül meg. Borzad, ha arra gondol, hogy a paraszt szükséget szenved, hogy az adók súlya és a rákényszerített robotmunka igája alatt nyög és sínylik. Ε tény főoka szerinte első sorban a jól berendezett és az általános műveltségnek megfelelő elemi népiskolák hiánya és hogy a vezető férfiak a tanítókat szolgáiknak, mondhatni csizmatisztogatóiknak tekintik. Eles támadásban részesíti az igazságszolgáltatást, a mely nem »tiszta« nem »becsületes nő«, panaszkodik a túlzsúfolt börtönök és rossz igazgatásuk miatt, hogy »házunk belülről és kívülről, diplomatiai és kereskedelmi tekintetben egyaránt nem kifogástalan, hogy míg egy társadalmi osztály csak dőzsöl és pazarol, semmit vagy rosszat tesz, hazámban gyakran nyomor uralkodik, hogy az emberbarátnak forró könnyek peregnek le orczáján.« A kormány az ilyen szavakban, melyek a fennálló viszonyok teljes lerombolását hirdették, természetesen az általa annyira rettegett és üldözött propagandát látta. Meg kellett győződve lennie, hogy e hangok, melyek a két munkából és valószínűleg másokból is felhangzottak, szövetségesei az úgynevezett »Umsturzparteinak«, a mely más czélt nem 1 Metternich Sedlnitzkyhez, 1832 szept. 20-án. Bra. lt. 2 Nyomtatták Altenburgban. Az irat két kis kötetből áll. 3 Andrássy Károly grófról közelebbit »Andrássy Gyula gróf« czímű munkám 1. kötetében 3—6. oldal. 4 Hamburg, Hoffmann és Campe 1832. Alczíme : Die ungarische Akademie und mein encyklopädisches Manuskript.« A szerző munkáját a magyar Akadémiához intézi.