Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Történeti Szemle - 87

87 TÖRTÉNETI IRODALOM. I sítve van symbolismussal. Az arany kapura mért csapás symbolum ; csak Botond neve individuális. Pressburger Zeitung. 1915. 357. reg. szám. Kumlik Emil·. Die Grafen von Pozsony. Azon alkalomból, hogy a király gróf Pálffy Gyula, volt pozsonyi főispánnak a »pozsonyi gróf« czímet adományozta, szerzó ezen méltóság eredetét és jogait ismerteti. Protestáns Szemle. 1915. 9—10. füzet. Zsilinszky Mihály: *>Tisza Kálmán emlékezete λ A Magyar Prot. Irodalmi Társaság ez évi októberi közgyűlésen tartott megnyitó beszéd Tisza Kálmán nagyjelentőségű egyházi érdemeit és küzdelmeit méltatja. — Nagy Béla : »Bismarck kereszténysége. « A befejező közlemény Bismarcknak az egyházakkal szemben tanúsított magatartását ismerteti részletességgel.— Thury Ede: »Batizi Andrásról és a szántói iskoláról.« Batizinak Melanchtonhoz írott, a müncheni udvari és államkönyvtárban megtalált és kivonatban közölt levelét mutatja be, mely a hazai reformáczióra is jellemző adatokat szolgáltat. Siebenbürgisch-Deutsches Tageblatt. 1915. 12773—74. szám. Morascher Ottó : Eine Kriegsanleihe im Jahre 1703. A Rákóczimozgalmak elnyomásával I. Lipót Rabutin tábornokot bízta meg. Minthogy a kormánynak annyi pénze sem volt, hogy a katonák zsoldjait kifizethesse, az országra 100.000 rajnai forintnyi hadikölcsönt írt ki, azaz Rabutin ennyit követelt. A gubernium dolga volt a pénz beszerzése. Az összeg a három rendi nemzetre volt felosztva, s így a szászokra 30.000 r. forint esett. A czikk felsorolja azok neveit, a kiktől leginkább remélte a gubernium a kölcsön aláírását. A nevek mellett van a megszabott összeg. — 12777· szám. (J.) Unser Theater vor 87 Jahren. Adatok a nagyszebeni szász színház 1828. évbeli működéséről. Az adatok a »Hermannstädter Zeitung« 1828. évfolyamának »Notizen« czímű időhöz nem kötött mellékletéből vannak merítve. — 12792. szám. (J.) Aus vergielten Theaterpapieren. Az előbb említett »Notizen über die dramatischen Leistungen der Hermannstädter Bühnengesellschaft im J. 1828.« cz. lapból közli Raimund a paraszt mint milliomos darabjáról szóló ismertetést. Telegraful roman. 1915. Popa János : Un capitol din monografia Säliftei. Az 1914-es háborús év történetét írja meg Szelistye szebenmegyei községben a mozgósítás óta. Történti Szemle. 1915. IV. füzet. Erdélyi László : »Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései.« (V.) Ezúttal a következő kérdések kerülnek megvitatásra : 8. Mit jelent a miles ? 9. Mi a civis és civilis ? 10. Inek-e vagy őrök ? Szent László III. törvényének 2. czikkét tárgyalja Tagányiétól eltérő megvilágításban, ix. Volt-e bérlőosztály Magyarországon a XI. században ? -— Thallóczy Lajos : »Bosznia mint Mátyás király foglalmánya.« czímű czikkében (a mely mutatvány szerzőnek »A jajczai bánság története« cz. azóta megjelent nagyobb munkájából) adja tulajdonképen Boszniának történetét Zvorniknak Mátyás részéről történt, sikertelen kimenetelű 1464-iki ostromától kezdve körülbelül Mátyás haláláig,S illetve Corvin János fellépéséig. Thallóczy munkaját különben folyóiracunk bővebben fogja ismertetni. — Wertheimer Ede : » Új adatok a magyar ó-conservativok történetéhez« czím alatt a magyar ó-conservativok. nevezetesen gróf Dessewfiy Emil állásfoglalását és működését világítja meg a szabadságharcz korában Dessewffynek néhány, fia, gróf Dessewfiy Aurél birtokában lévő emlékirata alapján. Ezek közül kettőt, melyek egyike levélformában gróf Széchen Antalhoz, a másik •— a mely úgy látszik, nem végleges szerkesztés·