Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 78

79 TÖRTÉNETI IRODALOM. I Pál : Mátyás király könyvtára. Mátyás nagy szeretettel és féltő gond­dal egybehordott könyvtára erősen szétszóródott. A felkutatott 116 kötet hat magyarországi és 32 külföldi gyűjtemény közt oszlik meg. A könyvtár alapítására nézve biztos adat nem áll rendelkezésünkre. Mátyás nagyszabású könyvgyűjtését hármas ok irányíthatta : Saját tudomány- és pompaszeretete, neje családi hagyományai, végül ter­mészetes fiára vonatkozó paedagogiai tekintetek. A kéziratgyűjte­mény nagyságára nézve, analógiák útján, az 500—1000 kötet szám fogadható el. Ε kötetek egy része fejedelmi elődeitől szállott reá, más részét a korabeli humanista írók dedikált példányai tehették. A Má­tyással összeköttetésben álló fejedelmek s kegyeit kereső főpapok szintén meg-megörvendeztethették egy-egy fényesen miniált kéz­irattal. Természetesen a legtöbb példány vétel útján, vagy egyenes rendelésre került Mátyás könyvtárába. Kéziratvásárlással meg­bízott bizalmi férfiai egész Európát elárasztották s minden vala­mire való miniátorral összeköttetésben állottak. Különben Mátyás saját udvarán is tartott másolókat és miniatorokat. — Kárpáti Aurél az újabb háborús könyveket ismerteti, Dékány István pedig a német háborús irodalom nationalismusáról és imperialismusáról szól, Mun­kácsy Mihály Bonkáló Sándor : A szlávok czímű hézagpótló könyvecs­kéjét mutatja be. 1915. deczember. Fraknói Vilmos: Tanulmányok a hármas­szövetség történetéhez A világháború előzményeit híven bemutató diplomatiai acták sok olyan kérdés felderítését könnyítik meg, melyek eddig csak érdekelték a történetírót, a nélkül hogy a szö­vevényekbe belepillanthatott volna. A hármasszövetség mindezideig titok volt, egész terjedelmét ma sem ismerjük, mégis a nyilvánosság elé bocsátott okiratakból egyet-mást megtudunk. A Bismarck és Andrássy 1879. október 7-én megkötött szerződés támadó és hódító czélok kizárásával egyenesen Oroszország ellen irányult, a szerződés megkötése után másfél évvel Olaszország csatlakozásra jelentkezett, mert Francziaország Tunist a maga fönnhatósága alá helyezte. A hármasszövetség létrehozásában a kezdeményezés dicsősége Sonni­not illeti. Szerinte az Italia irredenta kérdését ki kell küszöbölni s noha mind Németország, mind Ausztria nem igen hevültek ez esz­méért, Umberto neje, a külügyminiszter s a miniszterelnök kíséreté­ben meglátogatta Ferencz Józsefet Bécsben. Mindez előzékeny­kedések ellenére sem ment a szerződés-kötés valami könnyen. Ren­geteg vitás pont volt. míg végre 1882 május 20-án nemcsak Ausztria-Magyarország, de Németország is megkötötte azonos szerződését Itáliával. 1887 február 20-án a szerződést a felek megújítják, a változtatások Olaszországban nagy megelégedést, Francziaországban annál több keserűséget váltottak ki. A hármasszövetség I., III., IV. és VII. czikkei ismeretesek. Ε paragrafusok szövege tág kapukat tár föl, a melyeken a társait elhagyni akaró szövetséges kényelmesen, sőt emelt fővel vonulhat ki. A szövetség Ausztria-Magyarország s Németország között mindig bensőbbé lett, míg Olaszország és szövet­ségesei közt egyre lazult. Olaszország a viszonyok oly alakulására számított, a mely Ausztria-Magyarországot az olaszok lakta területek önkéntes átadására fogja kényszeríteni. Olaszország terjeszkedési törekvései a Balkánon nem jártak sikerrel, épen ezért a Földközi­tenger felé igyekezett. Innen magyarázható erős közeledése Franczia­ország felé, a mely oly benső barátsággá lett, hogy 1902 tavaszán majdnem meghiúsította a hármasszövetség megújítását. A szerző­dést további tizenkét évre meghosszabbították, Goluchowsky meg

Next

/
Thumbnails
Contents