Századok – 1915
Értekezések - VERESS ENDRE: A Sennyei fiúk külföldi iskoláztatása 50
62 DR. VERESS ENDRE. forintnyi segélyt is kapott a bécsi udvari kamarától.1 Ez a segély valóban jól fogott, mert Sennyey Pongrácz ekkor már, úgy látszik, Istók második öcscsét is felküldte Sándor mellé 2 a páterekhez. Huszadik évében járt Sennyey István, midőn jól indult bécsi tanulása újra váratlanul félbeszakadt. Oka — saját vallomása szerint — az volt, hogy szüleihez az a hír jutott felőle, hogy szerzetbe lépett. Erre ugyan nem gondolt, de maga sem tagadta, hogy hajlamot érez az egyházi életre 3 s ez az épen, a miért aggódó atyja nyugtalankodott. Hisz elsőszülött fiában összpontosult minden reménysége, benne látta az öregedő, beteges apa családja fennmaradásának és jövőjének legbiztosabb alapját s bármily istenfélő, vallásos életű volt is, természetes, hogy nem engedte papi pályára1, sőt hamarosan kivette a papok közül, hogy példájukkal ne befolyásolhassák lelkét. így került vissza szülei házába Sennyey István, miután majdnem hét esztendőt töltött tanulással külföldön. A míg atyja élt, nem is gondolt többé papságra, sőt hogy örömöt szerezzen neki, Szatmár vidékén hivatalt vállalt és három évig húzta a császári fizetést.4 Ekként csak ritkán, sátoros ünnepekkor, látogathatta meg szüleit Erdélyben, a gyalui várban.5 Mikor pedig azt édesatyja egyéb erdélyi jószágával együtt a Kendy-féle összeesküvésben való részvétellel gyanúsítva 1610 tavaszán elvesztette, ő maga is fiához költözködött családjával Szatmárra. A testileg, lelkileg elgyötört öreg Sennyey Pongrácz azonban sokat betegeskedett és három esztendő múlva (1613 őszén) hirtelen meghalt. Most már nem volt, a ki Istvánt visszatartsa a papi pályától s a mint családja anyagi ügyeinek rendezéseért Regensburgba ért 6 II. Mátyáshoz, ismét felvette előbbi gondolatát, hogy — miként maga írta — istenes szándékát 1 Erre vonatkozhatik az az 1610 november 16-ikán kelt rendelet, melyet a bécsi közös pénzügyi levéltár 629. k. 408. lapján találtunk. 2 Nagy János páter kéri ugyanis Sennyey Pongráczot, már idézett levelében, hogy küldje be harmadik fiát is, sőt testvéreik is hívják öcscsükhöz írt soraikban. 3 Sennyey István vallomása az Adalékok 1902. évf. 44. 1. 4 Maga írja vallomásaiban ; ugyanott. 5 Ezt Sennyey Pongrácz 1607 május 5-ikén kapta adományul Rákóczy Zsigmond fejedelemtől és gyalui várnagya följegyzéseiben olvassuk, hogy Sennyey István 1609 deczember 22-én (nem 12-ikén) ért oda ; Adalékok 1901. évf. 332. 1. 6 Regensburgból 1613 október 9-ikén anyjához írt leveléből.
