Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Uránia - 673

TÖRTÉNETI IRODALOM. 66 7 Vitejia ervilor no ftri la Ivangorod. Egy résztvevő részletes leírása Ivangorod 1915. julius 13-iki ostromáról és elfoglalásáról, melyben oroszlánrésze volt a jórészt erdélyi oláhokból álló 50. gyalogezrednek. — 206. szám. Kell József hadnagy,_az_aradi ^^ gyalogezrednek az olasz harcztéren vívott hősi harczait írja le. Sajóvidék. 1915. 18—20. szám. Kuhárszky László: A czéhek Magyarországon. A czéhek keletkezését, fejlődését, megszűnését röviden ismerteti a Katholikus Szemle nyomán. Telegraful Román. 1915. húsvéti száma. Lupás I. : Odájdiile mitropolitului Sava Brancovici. Az erdélyi Liber Regius egy 1684-ből való collatiója alapján, melyben Apafi a Brankovics Szávától elvett papi köntösöket a gyulafehérvári kolostornak adományozza, azt következteti a szerző, hogy Brankovics metropolita főpapi méltóságától való megfosztatása után (1680. július 2.) még élt néhány évig Nagyszebenben s valószínű, hogy ott is van eltemetve. Transilvania. 1915. 1—6. sz. V. Motogna : Contrbutii la istoria Románilor din Valea Rodnei. A Nagy-Szamos felső folyásának vidékét hívták már az Árpádok korában Radna-völgynek ; e vidék történetét ismerteti ősidőktől I. Mátyás koráig a szerző. Végigmegy a bronzkoron az archeológiai leletek vezetése mellett, foglalkozik dákokkal, rómaiakkal, germánokkal, szlávokkal, avarokkal, s aztán ugy találja, hogy az a majdnem egy századnyi időköz, mely az avarok megsemmisítésétől a magyarok bejöveteléig tartott, viszonylag békés korszak volt, melyben kifejlődhetett az oláhok poíitikai szervezete : a kenézség és vajdaság. A nevek szláv eredetűek, de speciális oláh functiókat jelölnek. A magyarok bejövetelökkor az oláhokat több fejedelemségre oszolva találták, élükön vajdákkal és kenézekkel. Egy ilyen fejedelemségnek, hihetőleg a szomszédos Máramarosnak alkotta egy részét a Radna-völgy. A Radna-völgy kenézeit pedig említi egy 1523 évbeli oklevél. Igazán meggyőző bizonyíték a 650 évvel azelőtti állapotokra ez az oklevél ! Besztercze neve a legrégibb oklevelekben >>Bistricia« oláh alakban fordul elő s nem szász vagy magyar nevén, ez is az oláhok őslakosságát bizonyítja. A szerző azonban elfelejti, hogy Besztercze oláh neve Bisztricza (kiejtés szerint) s e kérdéses város nem így, hanem említett latin képzős szláv alakjában szerepel. Ez őstörténeti bukdácsolás után a Radna-völgy különböző eladományozásait ismerteti: a királynéknak, majd a beszterczei szászoknak. Hunyadi Jánost itt következetesen >>Huniade«-nek írja, nem tudom, milyen alapon ? Talán ez is valami őstörténeti bizonyíték ? Oláhul nincs, annyi bizonyos. — J. Martian : Contribuiri la toponimia Ardealului. A Küküllő folyó nevének eredetével foglalkozik. Szerinte szószerint megfelel ez a név az oláh Tárnává névnek, mely szlávul tövist jelentett. Eredete a gót Kukul, ebből lett a magyar Küküllő, ebből a szász Kockel. Jegyzetben megemlíti minden czáfolás nélkül, hogy nem fogadható el a magyar kökény = a hún »kak« etymológiája. Uj Idők. 43. sz. Modern hadieszközök régi időkben. A repülőgépet és búvárhajót Leonardo da Vinci kísérelte meg, a kézigránát a XVI. századból való, a katapulta és ballista az aknavetők ősei. A régi sáncz és akna leírása. — 47. sz. Zempléni Gyuláné : Férfiak divatja a XIX. században. A férfi divat forradalma néhány évvel megelőzi a franczia forradalmat. Képek kíséretében magyarázza a mult század első évtizedeinek divatját. Századok, 1915. X. füzet. 43