Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Nyugat - 671

TÖRTÉNETI IRODALOM. 66 7 ber 6-án Latour gróf hadügyminiszter megöletésének hírére az osztrák Reichstag egy tíz tagból álló állandó bizottmányt választott, a melynek feladata lett volna Bécs nyugalmát és biztonságát biztosítani. Ez a bizottság, a melyben a tagok száma folyton változott, de a melyben alig volt néhány tag, a ki végig hajlandó lett volna az óriási felelősséget viselni, 1848 október 31-ig működött s ezen idő alatt Bécsben tulaj donképen a végrehajtó hatalmat képviselte. Nagy jelentősége daczára eddig alig lehetett tiszta képet alkotni arról, hogy tulaj donképen milyen kérdések foglalkoztatták a bizottságot, mivel jegyzőkönyve császári kézre került s azóta nem lehet hozzáférni, lehetséges, hogy el is veszett. Hugo Traub most »Die Reichstagspermanenz im Oktober 1848« Helfert báró hagyatékából két hivatalos iratot közöl, a Reichstag iratait lefoglaló bizottság jegyzőkönyvét és Fuchs vizsgálóbíró jelentését, melyek közül az első a bizottság iratai közül 80-ból, az utóbbi mintegy háromszor annyiból ád regestákat. Ezek fontosak első sorban a bizottság történetére nézve, de találunk köztük sok adatot a bizottsága és a magyar sereg összeköttetésére vonatkozólag is. — A Századok 1914 júniusi számában megemlékeztünk már Voinovitch gróf »Les Angevins à Raguse« czímű, a Revue des questions historiques 1915 április—júliusi füzetében megjelent czikkéről. Ehhez ad most új adalékot M. Rothbart »Zur Geschichte Ragusas im 14. Jahrhunderte czímen. Egy aragoniai követjelentés szerint az első uralkodó, a ki a nápolyi franczia foglyok kiváltása felett a köztársasággal alkuba bocsátkozott, Durazzói Károly volt, a ki a foglyokban veszedelmes ellenségeit akarta kézrekeríteni. — Wretschko beszámol Timon r Die Entwicklung und Bedeutung des öffentlich rechtlichen Begriffs der heiligen Krone in der ungarischen Verfassung« és F. Schiller »Das erste ungarische Gesetzbuch und das deutsche Recht« cz. dolgozatokról. Mindkettő a Brunner-emlékkönyvben jelent meg. (Festschrift Heinrich Brunner zum siebzigsten Geburtstag dargebracht von Schülern und Verehrern.) Népművelés. 1915. 7—8. szám. Rózsa Dezső: A nemzetek filozófiája és a világháború Wundt megvilágításában. »Die Nationen und ihre Philosophie« czímű munkáját ismerteti, mely szerint tudományban, művészetben és bölcseletben minden nép kifejezésre juttatja sajátos jellegét s e jelleget törekszik Wundt megállapítani. A háborútól a szenvedélyek megtisztulását s az emberiség megnemesedését várja. — Migray József : Népek, nemzetek és kultúrák. A néptől a nemzetig terjedő fejlődési folyamatot elemzi. — 9. szám. Migray József : Népek, nemzetek és kultúrák. A mai gazdaságpolitikai gondolkozásból vezeti le a háborút s az iskola jövő feladatául hirdeti a gondolkozás megváltoztatását. Neues Pester Journal. 1915. 292. szám. Palóczy L. : 500-Jahre Hohenzollern. A német császári dynastia jubileuma alakalmából a legrégibb uralkodócsalád tömör története. — 294. szám. P—r J. : Die ungarische Korrespondenz der Ofner Paschas. Takáts Sándor : A budasi basák magyar levelezéseinek ismertetése. Nyugat. 20. szám. Felvinczi Takács Zoltán : Az Esterházyképtár története. Meiler Simon ily czímű könyvét ismerteti sok méltánylással, csak kissé hidegnek találja. — 21. szám. Feleky Géza India és a világháború. Röviden vázolja az európai hódításokat Nagy Sándor óta, részletesebben ismerteti Napoleon keleti törekvéseit, majd az angolok indiai hódítását s állásfoglalását Chamberlain politikájáig.