Századok – 1915
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde 666
TÖRTÉNETI IRODALOM. 66 7 nem javasolt újítást s a dolog a régiben is maradt. — Rexa Dezső : Horváth István irodalmi munkásságához. Rexa Fehér megye levéltárából közöl több okmányt, a melyek H. »Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás védelmeztetések a nemzeti nyelv ügyében« cz. könyvére vonatkoznak, többek közt H. levelét, a melylyel munkájának 300 példányát a megyének megküldte, a megye határozatát, hogy a munkát a megyéknek megküldi s a küldeményhez csatolt kisérő-levelet és Gömör, Hont, Szabolcs, Torna, Nyitra és Ung megyék köszönő leveleit. Gömör és Szabolcs megye 100—100 példányt is rendel a műből, Nyitra főispánja pedig táblabíróvá nevezte ki Horváth Istvánt. — Hellebrant Árpád : Henszlmann Imre levelei Toldy Ferenczhez. A levelek 1853-ból Londonból és 1857—1860-ból Párisból keltek. Szó esik bennök többek közt Henszlmann »Théorie des proportions appliqués dans l'architecture stb.« cz. munkájának kiadásáról, a Thierryvel való összeköttetésről, másolásokról a párisi gyűjteményekben, különösen Nicolaus •de Mirabilibus Liber anaglypharum astronomiae-jének lemásolásáról, a franczia akadémia épülete terveinek megszerzéséről stb. Alkotmány. 1915. 313—314. szám. k. g. : Az első bolgárszerb háború (1885 november). Az akkori háború leírása, mely Szerbia legyőzésével végződött. Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. 1915. V. Roth: Die siebenbürgisch-sächsische Kunst in der magyarischen Forschung (I. közi.). Az anyagot következőleg csoportosítja : építészet, szobrászat, festészet, műipar. A magyar kutatók előbb a műemlékeket vették számba, a feldolgozás azután következett. A M. Tud. Akadémia archaeologiai bizottságának megbízásából 1869-ben Storno Ferencz utazta be Erdélyt, ugyanazon évben a vajdahunyadi vár restaurálásával megbízott Schulz Ferencz műépítész is tanulmányutat tett Erdélyben, jelentéseik az Archaeologiai Értesítő 1869., illetőleg 1870. évfolyamában jelentek meg. Tíz év múlva Henszlmann Imre járta be Brassó, Segesvár és Nagyszeben vidékét, jelentését még azon évben szintén az Arch. Ert. közölte. Figyelmét különösen a tornyokra fordította. A két első uti leveleinek több állítását már id. Teutsch püspök czáfolgatta. (Arch. Ert. 1872.) Hosszú szünet után Gyárfás Tihamér a Brassóban 1911 óta kiadott Batthyáneum cz. folyóiratában foglalkozik behatóbban a szász művészettörténelemmel. Czikkeit az értekező egyenkint ismerteti. A Beöthy-féle Művészetek történetében Díváid Kornél írta le Erdély műemlékeit. Ez általános leírások után áttér a szerző az egyes művészeti ágak irodalmára ; Kőváry, Henszlmann, Bunyitay, Möller, Gerecze, Halaváts-nak a szász templomokról megjelent dolgozatait részletesen ismertetve és bírálva. •— Rudolf Hörler : Die mundartliche Kunstdichtung der siebenbürger Sachsen. Kellő tör-ténetiáttekintés után tárgyalja az erdélyi szász nyelvű műköltészetet ; ennek legrégibb verses-emlékei 1679-ben jelentek meg Nagyszebenben : Franck Bálint szász comes Ovidius-sententia fordításai, a könyv azonban egy példányban semismeretes, valamint az az 1781-ben megjelent naptár sem, melyben a tél dicséretéről jelent meg egy szász dal. Az első eredetiben megjelent szász nyelvű könyv 1801-ből való, az egész szász irodalom targyalása tehát csak alig halad meg egy évszázadot. Kiváló képviselői a lírában : Kästner Viktor, Rosier János Károly, Melas Henrik, a Petőfi-fordító, Ernst Frigyes és Thullner Ernő, Römer, Schuller, Schuster, Meyndt, Platz Helén stb. Első prózai maradvány Seivert Jánostól az Énekek énekének fordítása <megj. az Ungarisches Magazin 1787. évf.-ban) ; kiválóbb írók:
