Századok – 1915

Értekezések - VERESS ENDRE: A Sennyei fiúk külföldi iskoláztatása 50

54 DR. VERESS ENDRE. Hof-téren. Maga is várszerű építmény volt, egész különállóan építve, szélén kis kerttel ; de ámbár a 115 lépésnyi hosszú és 90 lépés széles épületben csak a páterek számára 25 szoba volt, mégis hamarosan szűknek bizonyult. Hisz már a megnyitást követő esztendőben háromszázra szaporodott benne a tanulók száma s mivel a tanítás ingyenes volt, ez a létszám évről-évre rohamosan emelkedett. Alapítólevelét a collegium 12 évi ernyedetlen munkálkodás után (1563 október l én ) kapta meg a császártól, a ki elismerőleg emlékezett meg benne a jezsuiták kegyességéről és nevelésükkel elért sikereikről. Iskolájukban ekkoriban már 12 tanár tanított 400 tanulót 8 osztályban, melyek közül kettő philosophiai, egy-egy a retorika és humaniórák számára, három grammatikai s egy a kezdőké, míg a mathematikát a philosophiai osztályban, a görögöt a humaniórák osztályában különkülön mester adta elő. E számok és arányok tetemesen megfogyatkoztak Ferdinánd utódja : a protestantismusnak kedvező Miksa korában, de rohamosan emelkedtek ismét fia : Rudolf császár alatt,1 úgy hogy a kilenczvenes évek elején (1593-ban) a tanulók száma már elérte az ezeret s az iskola az átélt pestises évek elmultával mostanában ismét felvirult.2 Ezzel szemben a bécsi egyetem sülyedt. nemcsak létszám, de tekintély dolgában is. Gyakran megesett, hogy tanáraik üres padok előtt magyaráztak és saját bevallásuk szerint most is alig 200 hallgatója volt, valamennyi facultását és bursáját egybevéve. E miatt és sok egyéb dolog miatt az egyetemiek állandó viszálykodásban éltek a jezsuitákkal a kik viszont az akadémiaikat gúnyolták, csipkedték, sőt megtiltották saját tanulóiknak, hogy velők érintkezzenek és az egyetemi órákra eljárjanak. Ámde a két tanintézet közti ellentét főoka az volt, hogy a jezsuiták valósággal versenyeztek az egyetemmel s habár Miksa császár (1573 július 22-én) eltiltá a pátereket a doktori avatástól, meghagyván azt is, hogy ne olvastassák ugyanazokat az auctorokat, a kiket az universitáson szoktak vagy legalább ne ugyanabban az órában, mint az egyetemen, közvetlenebb előadási módjukkal és elevenebb rendszerükkel a jezsuiták még az egyetemi hallgatókat is magukhoz vonzották, szoktatták. Az egyetem bölcsészeti karának tanárai ugyanis hetenkint csak 1 Adatainkat P. Duhr id. m. 45—53. lapjáról vesszük, a hol eredeti kútfők alapján ismerteti a bécsi jezsuita-collegium XVI. századi történetét. 2 Kink Rudolf : Geschichte der Kaiserlichen Universität zu Wien I. k. (Wien, 1854.) 338. 1.