Századok – 1915

Értekezések - VERESS ENDRE: A Sennyei fiúk külföldi iskoláztatása 50

A Sennyey-fiúk külföldi iskoláztatása. A Báthoryak korának sokat szerepelt és szenvedett kitűnő alakja, a vasvármegyei kissennyei Sennyey Pongrácz is azok közül való volt, a kik Magyarországból jöttek át Erdélybe : hírt, nevet, vagyont szerezni abban az érdekes országban, melyben a XVÏ. század változatos eseményei közepette mindenki érvényesülhetett egy kis észszel és szerencsével s minden munkás kezet megbecsültek. Kora ifjúságától1 haláláig végigszolgálta sajátosképen valamennyi Báthoryt (1571-től 1613-ig)2

kanczellárságig emelkedve. De bármiként ítéljünk politikai magatartásáról és erdélyi szerepléséről,3

vallásossága, istenfélő buzgósága és családja iránti mélységes szeretete alakját mindenkinek rokonszenvessé teszi, sőt olyan dicsőséget szereznek neki, a mely annál inkább nő, mennél jobban távolodunk korától. Sennyey Pongrácz e kiváló lelki tulajdonságai Istenhez való fohászkodásaiból s feleségéhez intézett ama leveleiből tűnnek ki, a melyek a báró Sennyey-család gazdag levéltárában mai napig fennmaradtak. Ezeket 1907 nyarán láttam és tanulmányozhattam legelőbb. 4 Értekezésem azonban 1 Ezt tisztán mondják Rákóczy Zsigmond 1607-iki és Báthory Gábor 1608-iki adománylevelei ; Adalékok Zemplén vármegye történetéhez 1897. évf. 82—83. 1. 2 Sennyey Pongrácz Erdélybe költözése évét nem tudjuk határozottan, de mivel Báthory István lengyel király (1583 február 2-ikán Niepolomice várában kelt) adománylevelében azt mondja róla, hogy még erdélyi fejedelemségében is hűségesen szolgálta, feltehető, hogy már annak legelején, 1571-ben bekötölzött új hazájába ; Századok 1873. évf. 253. 1. és Adalékok 1897. évf. 18. és 1901. évf. 116. 1. 3 Eletéről külön munkát készülök írni s így itt csupán azokat az elkerülhetetlen életrajzi adatait említem meg, melyeket ez értekezésem menete megkíván. A Sennyey-családról ld. egyébként Nagy Iván : Magyarország családai X. k. (Pest, 1863.) 142—150. 1. és Magyar Nemzetségi Zsebkönyv I. k. (Budapest, 1888.) 422— 423. 1. 4 E levelek egyrészét Lojda József battyáni plébános közölte az Adalékok 1897-iki és következő évfolyamaiban, a honnan őket idézzük. De ma már a levéltárat az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltára őrzi.