Századok – 1915
Értekezések - ECKHART FERENCZ: A közös vámterület történetéről 465
A KÖZÖS VÁMTERÜLET TÖRTÉNETÉRŐL. 467 ha nehézségek árán is, másutt teremtsen határain belül új ipart és ezzel gazdagságának, adózó tehetségének és nagyhatalmi állásának vesse meg alapját. A XVIII. század közepe és a következő évtizedek az osztrák gyáripar születésének ideje. A gyáripar megteremtésének első feltétele az élelmiczikkek oly állandó ára, mely egyrészt elég csekély, hogy mellette a városi iparoslakosság a munkabérekből megélhet, másrészt nem oly kicsiny, hogy a munkakerülés előmozdítója legyen. A második feltétel az ipari feldolgozásra kerülő nyersanyagok olcsósága ; a harmadik az idegen concurrentia ellen vámokkal megvédett biztos és nagy piacz, melyen a fejlődő ipar, ha szükséges, a külföldinél magasabb árakon is elhelyezheti czikkeit. Mindezen feltételeket az örökös tartományok létesülő ipara számára Mária Terézia vámpolitikája teremtette meg, melylyel egyrészt megakadályozta a külföldi iparczikkek bevitelét Magyarországba, másrészt megnehezítette vagy lehetetlenné tette a magyar nyerstermények és anyagok kivitelét máshová, mint az örökös tartományokba. És hogy élelmezési szempontból hogyan gondolkozott az udvari gazdasági politika Magyarországról, azt legjobban a gazdasági kérdésekben döntő udvari kereskedelmi tanács egyik tagjának szavaival jellemezhetjük, melyeket egy Magyarország gazdasági helyzetével foglalkozó tanácskozás alkalmával foglalt írásba 1763-ban : »Megjegyzendő, hogy Magyarország az a gabonaraktár, melyből a német, de különösen az osztrák tartományok rossz termés esetében és háború idején szükségletüket fedezik.« Hogy ez az állapot megmaradjon, nem szabad Magyarország iparosodását és benépesedését előmozdítani.1 Ha az Ausztria és Magyarország közti vámviszonyról van szó és arról, hogy minő hatást gyakorolt a vámpolitika a két ország fejlődésére, úgy a XVIII. század a legfontosabb, mert ez a későbbi fejlődés alapja, Magyarország gazdasági elmaradottságának és az örökös tartományok gazdasági fejlettségének kezdete. Mária Terézia vámpolitikájának hatásával Magyarországra csak akkor leszünk tisztában, ha megismerjük az ország gazdasági fejlődését az ő uralkodása alatt. Sieghart könyve azonban ép azzal a korral, mely a monarchia gazdasági kialakulásában a legfontosabb, nem foglalkozik elég behatóan. Az 1754. évi vectigalt röviden 1 Közös p. ü. ltár. Hung. Commerz. Fase. 30. — 1763. nov. 30. Stegner. 30*
