Századok – 1915
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Uránia - 453
TÖRTÉNETI IRODALOM. 453 Die Pforte und Ungarn im Jahre 1788. Megjelent a Századok 1910. évfolyamában. — B. Munkácsi : Professor Hermann Vámbéry (II.). Vámbéry nyelvészeti és ethnologiai munkásságát s az ebből támadt vitákat ismerteti. — E. von Wertheimer : Eine ungedruckte Charakteristik des Baron Nikolaus Wesselényi. Wesselényi pöre alkalmából a bécsi rendőrség informatiót keresett a vádlottról. A bécsi belügyminisztérium levéltárából közölt jellemzést Harsányi Pál szerkesztő adta. Orosz József barátja, a ki Kossuth környezetéből állt a bécsi titkos rendőrség szolgálatába. Wertheimer ennek a köpönyegforgatásnak a történetét is ismerteti. Az irat különösen Wesselényi összeköttetéseire és levelezési módjára nyújt érdekes adatokat, különben zsarnoknak és fukarnak festi, a ki ezért népszerűségéből is sokat veszített. — J. Karácsonyi : Das Land Borodnok. Megjelent a Századok 1908. évfolyamában. — F. Patek : Die Jesuiten in Ungarn. Velics László : Vazlatok a magyar jezsuiták múltjából cz. művének megjelenése alkalmából végigtekint a jezsuiták magyarországi szereplésén első betelepülésük óta. —- E. Molden : Zur Geschichte der orientalischen Frage. Megjelent a Történelmi Szemle 1914. évfo-lyamában. — J. Trostler : Ungarische Stoffe in der deutschen Litera-tur des XVII. Jahrhunderts. Dózsa György történetének öt, Murány ostromának két és Zrinyi a költő halálának hat XVII. századi német feldolgozását ismerteti. — M. Wertner : Zur Familiengeschichte der Habsburger. Megjelent a Történeti Szemle 1914. évfolyamában. — A. Aldasy : Die Gesandschaft des ungar. Reichstages an Ladislaus V., 1452. Megjelent a Századok 1910. évfolyamában. — E. Tarczai ; Hexenprozesse in Kroatien. Megjelent a Századokban, 1915 márcz.— ápr. füz. — K. Heinrich : Die Sage vom Wunderhirsch bei den Byzan-tinern. Moravcsik Gyula értekezésének ismertetése. — J. Trostler : Boeners »Rennbahn der Ehren*. Az ismertetett munka 1688-ban jelent meg a felszabadító háború alkalmából és dicsőítő költeményeket tartalmaz a hadvezérekről. — /. Peisner : Das Deutsche Theater in Budapest (bis 1812). Kádár Jolán »A budai és pesti német színészet története« cz. könyvének ismertetése. — A. Weber : Zur politischen Lyrik des Kriegsjahres 1809. Arnold és Wagner »1809. Die politische Lyrik des Kriegsjahres« cz. munkájához szolgáltat 25, részben magyar tárgyú újabb adalékot. Uránia. Május. Schiff Péter : A második angol-amerikai háború (1812—1815). A háborút az angol erőszakoskodás okozta s bár az Unió szárazföldön nem sok eredményt ért el, tengeren teljes győzelmet aratott. A háború jellemző mozzanata, hogy az angolok a vad indián törzsek segítségét is igénybe vették. — Dékáni Kálmán : Az első bécsi congresszus 1515-ben. Spiesshammer János emlékirata alapján beszéli el részletesen a nevezetes congressus lefolyását, melyben I. Miksa császár, Ulászló magyar és Zsigmond lengyel királyok vettek részt. — Halász Gyula : A béke Marseillaise-e. 1840-ben küszöbön volt már a német—franczia háború. Az akkori hangulatoknak jellemző kifejezését adja három költemény a német Becker Miklós s a rá válaszoló Lamartine és Musset tollából. — Kerekes György : Kassa város háborús rendelete 1650-ben. A huszonnégy pontból álló rendelet fontosabb pontjait közli, melyeket drákói szigor jellemez. — Rapaies Raymund : A botanika magyarországi történetének főirányai. Első közlemény. A magyar botanika különböző irányait tárgyalja ; első sorban Linné iskoláját s különösen Kitabel Pált. — Windisch Richárd : Hydrogengyártás a háborúban. Sander A. Darmstadtban tartott előadásának ismertetése. A hydrogént először
