Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Vjesnik kr. hrvatsko-slavonsko-dalmatinskoga zemaljskoga arkiva 340

TÖRTÉNETI IRODALOM. 341 nek kijelölését (1602 nov. 4.) ; a másodikban Miáljenovié Iván, gráczi jezsuita atya 1606 jan. 6-án köszönetet mond Vlahovió Boldizsár városbírónak azért, hogy elősegítette a rend tagjainak letelepedését Zágrábban. — Norsic Vjekoslav »Dva priloga za povjest naíih to plica« czímen közöl a varasdi megyei levéltárból a megye melegforrásairól szóló két szakjelentést ; mindkettő a megye egykori hírneves főorvosától, Lalangue Keresztély Jánostól származik ; az első (1786 nov. 16.) a varasdvárosi, a második (1794 decz. 15.) a megye többi melegforrásairól szól. — Dr. Bojnicic Iván : »Izvjeíia o kretujama turske vojske uz hrvatsku granicu u drugoj polovici XVI. vijeka« czímen közöl a laibachi Rudolphianum levéltárából 47 levelet, melyek a török seregnek 1545—1601. évi mozgósításaira vonatkoznak ; legtöbbje glagolit írású és horvát s német szövegű ; a német az eredeti ; krajnai végvári kapitányok értesítik a laibachi karokat és rendeket a török hadi készülődéseire vonatkozólag nyert jelentésekről. — Dr. Schwarz Gábor <>Iz starina zagrebacke izraelske o peine« czímén ismerteti a zágrábi izr. hitközségben az orthodox és neolog tagok között 1840—1906-ig dúló viszályokat. (102—116. 1.) — Strohal Rezső <>Odluke veprinaíkog suda od godine 1589—1591.« czímen közöl a zágrábi Délszláv Akadémia levéltárából negyven határozatot, melyeket a veprinaci (Isztria) ítélőszék az 1589—1591. években hozott. Valamennyinek nyelve horvát, írása glagolit ; jogtörténeti szempontból értékes adalékokat tartalmaznak. — Cuk György oPripadnost nekih ugarskih zupanija horvatskome kraljestvu u XII. iXIII.vijeku«czímen egybeállítja XII. és XIII. századi oklevelek azon helyeit, melyekből szerinte kiviláglik, hogy akkor Vas, Zala, Vuka, Somogy, Baranya, Bács, Bodrog és Szerém vármegye Horvát-Szlavonországhoz tartozott, illetve a horvát-szlavon bán vagy dux alá volt rendelve. Szerző çnnek okát így magyarázza : a külön, Magyarországgal nem reál-, hanem csupán personalunióban álló horvát-szlavon királyság birtokát az Árpádoknak biztosítaniok kellett maguknak egyrészt a horvát »zupa«-k ellen, másrészt Bizancz és Velencze ellen, melyek magukhoz szerették volna ragadni ; czéljuk elérésére erősítették a horvát-szlavon királyságot magyar megyék hozzácsatolásával, bánul, illetve duxul csak a maguk szempontjából teljesen megbízható egyént állítva oda, a ki így magyarságra is támaszkodhatik ; intensiv összeköttetést létesítettek a magyarság és horvátság között és megkönnyítették a magyar intézmények meghonosodását a horvát királyságban. Ezen politika vezérelte már Kálmán királyt is s az említett megyék a horvát királysághoz tartoznak mindaddig, míg ama veszély teljesen meg nem szűnik. — Laszovwski Emil 0 Pro gr on vjeítica u Turopolju« czímén ismerteti az 1733—1734. évi túrmezei boszorkánypörök lefolyását. — Strohal Rezsó >>Jedna matica krétenih glagolicom pisana iz Vrhovaca hraj Kraiica« czímen közli a zágrábi országos levéltárból Vrhovac község keresztelési jegyzőkönyvének glagolit írású részét, mely 1672 nov. 30-tól 1681 nov. 21-ig terjed ; a további bejegyzéseket a plébánosok szintén horvát nyelven, de latin írással vezették. — NorSió Vjekoslav oOdnoíaji opéine Samobor 1774« czímen közli Samobor mezőváros levéltárából ama bizottság jelentését, a mely hivatva volt, hogy a mezőváros lakossága és a várúr között folyó három évszázados pörnek az urbariumi viszony megállapításával véget vessen. — Dr. Ivi6 Alexa : HHCMS npHoropcKHx norJianmia H3 xpyre NOAOBHHE XVIII. CTO-ieha« czímen közöl a zágrábi Délszláv Akadémia levéltárából 14 levelet, melyeket a montenegrói vezető egyének Ragúza tanácsához