Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Nyelv - 334

TÖRTÉNETI IRODALOM. 334 a magyarságnak s Németországnak közös veszedelme a szlávok érvényesülése. — Bonkáló Sándor : Szláv kérdések. A monarchiában lakó pravoszláv vallású szlávok egyházi életét ismerteti. 6. sz. Marczali Henrik : Külpolitikánk történeti alapon. A magyar nemzet fenntartása érdekében követett ezeréves politikának összefoglaló ismertetése. — Barabás Albert-. Törökország a világháborúban. Azon indító okokat tünteti fel, melyek Törökországot az entente elleni hadviselésre kényszerítették. — Bonháló Sándor : Szláv kérdések. Folytatása az szlávok egyházi életéről írott ismertetésnek. 8. sz. Komis Gyula : Tudomány és háború. A világháborúnak a tudományos törekvések terén megnyilvánult solidaritáson való káros hatását fejtegeti. — Hantos Elemér : A világháború gazdasági okai és hatásai. Kimutatja, hogy Oroszország a háborút tengeri uralma kiterjesztéseért, Anglia a világuralom fenntartásáért, s mindkettő a német birodalom és a monarchia gazdasági fejlődésének megakasztásáért folytatja. Magyar Könyvszemle. Fraknói Vilmos : Mátyás király megbízásából nyomatott • politikai röpirat. Mátyás a német császárral folytatott háborúja közben magát igazolandó, a császár ellen röpiratot bocsátott közzé. E röpirat ugyan még ismeretlen, de megvoltát bizonyítja III. Frigyes 1485-ben kelt rendelete ennek terjesztése ellen. — HolÚb József : Az orsz. Széchenyi-könyvtár háborús gyűjteménye. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára összegyűjti a most folyó világháborúra vonatkozó nyomtatványokat és kéziratokat s a czikk a gyűjteményt ismerteti. — Harsányi István : A Rákóczi-könyvtár és katalógusa. A katalógus folytatólagos közlése. — Szakirodalom. Gyalus István bírálja Steinhofíer Károly A könyv története cz. munkája I. részét, mely a magyar könyvnyomtatás és könyvkereskedés történetét adja elő sok új adattal, de sok tévedéssel és felületességgel is. Gulyás Pál Baranyay József : A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története cz. művét ismerteti, mely érdemes munka, bár csak helyi jelentőségű. — Vegyes közlemények. Szily Kálmán : A »Sokféle« történetéhez. Eddig nem emlékeztek róla meg, hogy Sándor István munkájából az I—II. kötet két kiadásban jelent meg. — Gulyás Pál : Könyvtárak sorsa a háborúban. Fölsorolja a híresebb könyvtárak pusztulását a háborúban az ókortól kezdve. A könyvek — kivált a renaissance óta — gyakran szolgáltak hadizsákmány gyanánt. A török és császári hadak nem egy magyar könyvtárt dúltak föl. A jelenlegi világháborúnak a löweni könyvtár az áldozata. — G. P. : A Korvina két maradványa Amerikában. A Mátyás király könyvtárában lévő »Statuta orbis Romae« czímű ősnyomtatvány s az ú. n. Didimus-codex az amerikai Pierpont Morgan gyűjteményébe került. Magyar Nyelv. 1915. márczius. K. P. az 1526-iki országgyűlés latin szövegű jelentéséből közöl adatot, mely szerint Rákos országgyűlést jelentett. — Április. Gombocz Zoltán : Árpádkori török személyneveink fejtegetését folytatja és megmagyarázza az Almos, Atlamos, Ötömös ; Tepremez, Balmaz, Szatymaz, Kolbaz ; Oldamur, Kocsobur, Itemir ; Oluptulma, Gyolma ; Teszkencs, Máncs neveket. — Melich János a Czement szó jelentését és eredetét kutatja. Jelentett régen : aranytisztításra használt port ; magát az eljárást ; az épületet, melyben aranyat finomítottak ; a pénzverő kamra főnökét ; jövedelmet ; mai jelentése : vízálló vakolat aránylag nagyon új. — Szily Kálmán : Az idegen helynevek a magyarban cz. czikkben Beöthy Zsolt felszólalása kapcsán e kérdés előzményeit adja elő. —