Századok – 1915

Melléklet - Hellebrant Árpád: A magyar történeti irodalom 1914-ben 1-76

ao MARCZALI HENRIK. más véleményen van.1 A császár erre azt válaszolja, hogy elhatározott szándéka Magyarországon nem vásároltatni semmit. Mert vagy nincs meg ott a kellő mennyiség és akkor a vásárlás csak gyorsítaná az elfogyását, vagy van, de haszon­lesésből elrejtik. Ennek a rejtett készletnek előteremtésére pedig van mód és van mód a rejtegetők erős megfenyítésére is. »Mert, mihelyt nélkülözés áll be a seregnél, nem tekintek többé tulajdonjogra, s ha valahol elrejtett gabonát találnak, azt elvétetem, mint az államot megilletőt, minden kárpótlás nélkül. A felfedezés pedig könnyű, csak ösztönözni kell a feladót.« A hiányt az is okozza, hogy az igásmarha helyett a sok zabot fogyasztó lovat használják a szekerészetnél. A sereg a sok betegség s halálozás miatt alig lesz oly erős, mint tavaly. De azért a szükségeset be kell szerezni és pedig a külföldön és a tenger felől. A császár annyira következetes a magyar földesurak iránti gyűlöletében, hogy inkább juttatja a hasz­not idegeneknek, mint saját alattvalóinak. A táborból ellenkező hírek érkeznek. A haditanács áprilisban úgy értesül, hogy Laudon seregének, Horvátország­ban, fogytán az élelme. Más seregektől jobb hírek hallatszanak. Nagyon meg vannak elégedve Csekonics szállításával is.2 Pedig az egész sereg részére nem kevesebb mint három millió mázsa kellett.3 Gabonában ellenben még május közepén is 346.000 mérő a hátralék, és mi még nagyobb baj, a jövő aratás sem ígérkezik bőségesnek. Már a hús is kezd drágulni. Zichy azért azt ajánlja, hogy csökkenteni kellene a hús­fogyasztást Bécsben és a seregnél. Különben is a katonaság­nak egészségesebb volna a liszt- és hüvelyes táplálék a húsnál. Ürményi kir. biztos már azt ajánlja, hogy ne a kincstár lássa el Bécset vágómarhával, mint eddig, hanem bízza azt magá­nosokra.4 Csekonicsot, kinek kezén vannak a legelők, meg kell szorítani az eladásban. Csak teljesen hizlalt marhát vehessen és adhasson el. Ne vehessen drágábban, mint 5 krjávai fontját és csak az alföldi megyékben vegyen. Ne is adhasson el máshová, mint Bécsbe és a táborba. Ha mindez nem történik meg, 1790 tavaszán még sokkal nagyobb lesz a drágaság a széna hiánya és a drágaság miatt. Látjuk, hogy a sereg élelmezésének kérdése tulajdon­kép már az ország megélhetésének kérdésévé nőtt. A gabona 1 Értekezlet jegyzőkönyve. Kancz. lev. 3888/89. márcz. 27. 2 6283/89. máj. 18. 3 6815/89. 4 7492/89-

Next

/
Thumbnails
Contents