Századok – 1915

Melléklet - Hellebrant Árpád: A magyar történeti irodalom 1914-ben 1-76

A HADSEREG ÉLELMEZÉSE AZ 1788 — ÇO-IKI HÁBORÚBAN. g> nevelteti. Négy erős cseh lovat és két kocsist tart, családja étele, lovainak zabja, egy pénzében sem telik. Lovaival őr­letni viteti a kincstári gabonát ; a molnár mindjárt megőrli, ily módon egy nap négy lovával 40 forintnyi fuvart is szerez. Ha hozzá nem értő tiszt jő visitatiora, szamárfüleket mutat­nak háta mögött, még ha generális is. Idegen nem ismeri csiny­jaikat, nem vádolhatja őket, ha pedig közülök való a feladó, úgy a feladása alapján elítéltnek, de a feladónak is el kell pusztulnia. Ez a Maffia bizonyítja, hogy bármennyire sopánkodott József császár, mégis sokan voltak, kik igenis nyertek háború idején is. És lia egyszerű szegedi raktárnokok ily könnyen teremtettek elő tizezer mérőnyi felesleget, elképzelhető, mennyi sikkadt el az »Elsőbbek« kezén és mennyit nyertek a szállítók. Fent ezalatt folyt a harcz az elvi kérdések fölött. Ott nem vetettek ügyet ily látszólagos csekélységekre, melyek fölött azonban, úgy hiszem, a történetíró szemének elsiklania nem szabad. Égy ideig az az alkotmányos kérdés áll elő­térben : lehet-e országgyűlés nélkül egybehívni a nemesi insurrectiót ? A magyar hatóságok egyre követelik az ország­gyűlést, az elégedetlenség az egész országban terjed ; nyil­vánvaló és a császár is tudja, hogy sokan összeköttetést keresnek a poroszszal, a törökkel és hogy nemcsak vágya, hanem reménye is az elszakadásnak egyre növekedik. Mindez búsítja, de egyúttal felkelti elhatározását, hogy ellenáll és él a még kezében lévő hatalommal. így csakhamar ismét reátér az élelmezés ügyére. Az események igazolták föl­tevését: csakugyan az uradalmak, melyek annyit vállaltak, készek legjobban a beszolgáltatással. 1789 januáriusban, mint az aktákból kitűnik, alig szállították a felajánlott gabona egy ötödét.1 A hiányzó mennyiséget tehát a különben is túlterhelt parasztra kell kiróni. Zichy ismét készít egy igen szép tervet, de mivel a késésnek kétségtelenül nemcsak gazdasági az oka, hanem belejátszik a politikai is, a nemzeti ellenállás, ismét kéri az országgyűlést, ha pedig azt nem lehetne, készpénzfizetést ajánl, vagy legalább kamatozó jegyek kibocsátását. Tervbe veszik azt is, hogy a felső megyéket is be kel­lene vonni a szénaszállításba. Oly módon történjék ez, hogy a megyék béreljenek az alföldön réteket és kapáltassák azokat a magok költségén. Zichy a felvetett eszmét helyesli, ' Kancz. levéltár Acelusa. 1789. 501. számhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents