Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Történeti Szemle - 212

212 TÖRTÉNETI IRODALOM. 21?" tatásnak, a debreczeni collegium és nagytemplom megtekintésének történetét s ezek hatását és következményét ismerteti. Süddeutsche Monatshefte. Januar 1915. E füzet actuális czikkei »England« közös czím alatt jelentek meg. Mindjárt második helyen találjuk George S. Fullerton-nak, a newyorki egyetem philosophia-tanárának czikkét, melyben honfitársait a németek igazáról igyekszik felvilágosítani. — Fr. XV. von Bissing, a jeles egyptologus a suezi csatorna történetét írja le. — A. Dirr: Was kann uns die Bagdadbahn sein ? czímen Kisázsia és Mesopotania fontosságát fejtegeti a német telepítés szempontjából. — K. Rieger czikke fordításban közli Carlyle híres levelét a németekről, melyet a Timesnek 1870 november 11-én írt. — Az angolok politikai erkölcseiről jellemző képet nyújt if. A. v. Müller közleménye, mely angol források alapján az 1840—42-iki ópiumháború történetét mondja el. — F. Salomon lipcsei egyetemi tanár, a németangol politikai vonatkozások alapos ismerője Englands indische Reichs gründun g czímen az angol imperialismust ázsiai oldaláról világítja meg. — Rövidebb, de mély érzéssel is erővel áthatott czikkét írt a füzetbe Max Lenz »Deutsches Heldentum« czímmel. — Végül megemlítjük Conan Doyle híressé lett elbeszélésének német fordítását. A világháborúnak vannak szentelve egyébként a folyóirat szeptember—deczemberi füzetei is. Sajnálatunkra nincs módunkban itt ezeknek tartalmát is ismertetni. Csak annyit jegyzünk meg a »Vergangenheit u. Gegenwart« (1915, 1. Heft 52.) referense nyomán, hogy az értékes számok közül az október és novemberi oDas neue Deutschland, a deczemberi pedig Das alte Deutschland czímet visel s hogy a historikusok közül Herrn. Oncken, K. Th. Heigel és Erich Mareks neveivel találkozunk bennök. Történeti Szemle. 1915 1. füz. Heinlein István: Miltiades pere. A tanulmány a források és viszonyok megállapításából indul ki. A törvényszék a parosi kalandból kifolyólag cfrcanj czímén ítélte el Miltiadest, nem alkalmazta tehát vele szemben a legsúlyosabb büntetést, a mit alkalmazhatott volna, a mikor bírság fizetésére ítélte. Minden valószínűség szerint Miltiades Délthrákia aranybányáinak meghódítását tűzte ki czélul, ezért szüksége volt Thasosra, s hogy ürügyet leljen ellene a hadjáratra, megtámadta anyavárosát, a perzsákhoz csatlakozott Párost. A visszavonulás onnan egy közeli erdőégés miatt történt, a mit azonban különbözőkép értelmeztek. Az eredménytelen vállalat után az athéniek a perzsáktól való félelmükben indították meg a pert azzal a váddal, hogy vállalatából nagy gazdagságot ígért a városnak, de a hadsereget személyes bosszúja kitöltésére használta föl. Ezt bizonyítja Kleomenes spártai király ugyanakkor történt bukása is. — "Erdélyi László : Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései. A Tagányi elleni polémia folytatása. Ez a rész a kisebb jelentőségű ellentétekkel foglalkozik. Szerző a következő közleményre ígéri véleményének rendszeres kifejtését. — Takáts Sándor : Oroszlán basa. Oroszlán basa a végbeli küzdelmek egyik leghíresebb alakja. Atyja oldalán a szlavóniai harezokban nevelkedett. 1550-ben már hatvani szandzsákbég. Később Székesfehérvárott, Pécsett, Pozsegán, Végszendrőn és Nándorfehérvárott bégeskedett. 1564-ben ő fojtotta el a budai katonák lázadását. 1565-től budai basa. Politikája a porta és a császár megbékítése volt. Minthogy azonban Miksától az adót nem tudta kierőszakolni, elvesztette a porta bizalmát. 1566-ban Palota meg-