Századok – 1915
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Társadalomtudományi Szemle 210 - Mitteilungen aus der Historischen Literatur 210
210 TÖRTÉNETI IRODALOM. 21?" tengerészetünk fejlődését és a lissai tengeri csatát ismerteti. — Újhelyi Péter : Igazságszolgáltatás a hajdani hadseregekben. A régi katonai bíráskodást ismerteti. 4. sz. Bárczy István : Irodalom és főváros. Budapestnek a magyar irodalomra gyakorolt hatását tárgyalja. — Lengyel Ernő : A reform-kor külföldi írói. A magyar politikai viszonyokkal foglalkozó külföldi munkákból közöl szemelvényeket. Magyar Középiskola. 1915. 1—2. sz. Kiss Albin, Friedreich : Endre A budapesti piarista telek története cz. füzetét ismerteti. — Klima Lajos elismerőleg emlékezik meg Kádár Jolán <>A budai és pesti német színészet története 1812-ig« cz. könyvéről. Magyar Kultúra. 1915. évf. 3. és 4. sz. Pogány Frigyes A magyar cziszterczi rend jubileumi éve czímen a rend régebbi történetére visszatekintve, a cziszterczitáknak a legutóbbi száz év (1814 -1914) alatt kifejtett tanítói munkásságát ismerteti. Magyar Nyelv. 1915. 1—2. füz. Szily Kálmán a lövedék és löveg szavak történetét mutatja be. Az előbbi Verseghy Ferencz alkotása, az utóbbi valószínűleg Fogarasi Jánosé. A köztudat a kettőt összezavarja, holott a hivatalos katonai nyelv lövegen csakis ágyúféle lövőeszközt, lövedéken pedig a belőle kilőhető golyófélét érti. — Barsi Frigyes a Kárpát szó lengyel származását czáfolja, mivel a szó már a II. századi Ptolomaeusnál előfordul »Karpatész hegy« alakban. Eredete azonban még nem ismeretes. — Csefkó Gyula a történetíró szóra talált egy 1774-iki adatot. — Brenndörfer János kimutatja, hogy a Lehota szláv eredetű helynév köznév is volt és »adózás alól való mentességi határidőt« is jelentett. — Melich János a pénz szó latin származását pensa-ból valószínűtlennek mondja ; hihetőbb, hogy a szláv penez származéka. — Csefkó Gyula a Várdán szót, melylyel Bánk bán Petur bánt szólítja, Decsy Osmanografiájában találta meg, hová Istvánffytól került s Vardanus-t : Váradi-t jelent. Ep így lett Salcanus-ból Szálkán. — Trócsányi Zoltán Heltai Gáspár nevéről bebizonyítja, hogy semmi köze Heltau : Nagydisznód községhez ; németül Helt = Held-nek írta magát, latinul Heltus-nak ; a magyar alakja egyik első példája a névmagyarosításoknak. — A. D. Verancsics Memóriáiból idéz adatot, hogy a magyar országgyűlést hítták Rákos-n&k is. Magyar Nyelvőr. 1915. 1—2. füzet. Szendrey Zsigmond : Szalontai ragadványnevek, összegyűjti és magyarazza őket ; arra a megállapodásra jut, hogy a ragadványnév ritkán gúnynév, sokkal inkább megkülönböztető jelző s ezért névtörténeti szempontból értékes adatokat nyújt. — Losonczi Zoltán : A moldvai csángók eredetéről. Szarvas Gábor a csángókat keleti székely eredetűeknek mondta ; Munkácsi Bernát elszékelyesedett kúnoknak ; Karácsonyi János legújabban pedig történeti adatok alapján azt bizonyította, hogy a legrégibb csángók 1412 táján kivándorlott szerémi hussziták. Losonczi alapos nyelvjárástörténeti fejtegetés útján Karácsonyi nézetének valószínűségét bizonyítja. — Wertner Mór a bée (bées, bech, béez) »fillér« jelentésű szónak eredetét a német »batzen, bätz« szóban látja. Magyar Társadalomtudományi Szemle. 1914. 7—10. sz. Krisztics Sándor : A megújhodó nationalismus. Az európai nemzetek nagy harczának és a nationalismusnak vonatkozásait vizsgálja s megállapítja, hogy a nemzetek minden tagja egybeforrt most és találkozott a zászlók alatt, levetkőzvén az ellentétes elveket. Mitteilungen aus der historischen Literatur. 1915. 1. Heft. Ködderitz ismerteti de la Garde : Gemälde des Wiener Kon-
