Századok – 1915

Értekezések - TARCZAY ERZSÉBET: Boszorkányüldözés Horvátországban 162

BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS HORVÁTORSZÁGBAN. I7I A nagy kegyetlenkedést, melylyel a boszorkányüldözést folytatták, mutatják a tortúrák leírásai. 1686-ban törvényes ítélet nélkül való boszorkány égetésért hosszú poenitentiára ítélnek szegény földművelöket. De a törvény még kegyetlenebb, mint ők voltak. Ott az egyszerű tűzhalál szinte kegyelem. Azon iszonyú kínzatások alatt, miket a zágrábi káptalan előtt véghezvittek, nem csoda, ha a legártatlanabb egyszerű parasztasszony is bűnös boszorkánynak vallotta magát. Spanyol csizmával (ocrea hispanica) vallatnak egy asszonyt 1751-ben, miután már hüvelykszorítóval (pollicum compressione) nem tudtak belőle semmi vallomást kicsikarni. A spanyol csizma hatásaként azután csak úgy ontja bűntársainak neveit.1

Általán mindenkit', ki simán nem vall, torturális examenre ítélnek s erejükhöz képest az egyiket kevésbbé, a másikat jobban kínos vallatásra fognak. Van, a ki meghal a tortura után, s van, a ki még aközben is tud tagadni. Mégis kevés példa van reá hogy ezt bíráik ártatlanságuk bizonyítékaként tekintették voína. Ily eset, mikor 1748 jan. 3. Catharina Rakoczi-t szabadon bocsátják, mert torturával sem tudnak meg tőle semmit.2 Egy másik aszszonyt, bár minden kínzásra csak tagadás a felelete s Istent meri tanuul hívni, 1698 júl.-tól börtönben tartanak a tortura után is és a következő év február havában újból kínpadra vonják, de ekkor is mindent kereken tagad.3 Megesik, hogy háromszor is egymás után tortura alá vetik a boszorkányt, ha nem akar vallani. 16—20 óra hoszszat egyfolytában függenek vagy ülnek »equuleus«-on, vagy hasonló kínokon mennek keresztül ; a végkimerülésig kínozza őket a hóhér a legkülönfélébb módokon. De nem törődik senki a bírói hatalom e visszaélésével. A kínzások folynak a vármegyei bíróságok, a szolgabírák előtt is, de többnyire a káptalanban s a zágrábi püspöki várban mennek végbe, mint az istenítéletek kötelező helyein. Legtöbbször tűzhalál az ítélet, sokszor lefejezi a hóhér a boszorkányt s úgy égetik el máglyán. Feltűnő azonban, hogy a Magyarországon boszorkánypereknél annyira elterjedt vízpróba alkalmazásáról egyik adat sem tesz említést ; ezt nem használták a horvátországi bírák. Bírói hatalmuknál fogva maguk a földesurak is tartottak jobbágynőik fölött ítélkezéseket. Ha megtudták valamelyik alattvalójukról, hogy boszorkány hírében áll, figyelmeztetés-1 Starine XXV. 73. 2 Starine XXV. 43., 55. 3 Vjestnik IV. 118 és 182.