Századok – 1915
Történeti irodalom - Jaures; Jean: Die neue Armee. Ism. Marczali Henrik 151
152 ZAYZON SÁNDOR. Azonban nemcsak, hogy a béke nem jött létre, hanem a svéd mellett, mint szövetséges, támadólag lépett fel a török is, még pedig franczia ösztönzésre. Már említettük, hogy mindjárt az előkészületekkor, májusban, gyanakodott az orosz udvar Desaleurs-re. A gyanú mind erősbült, míg végre Péter czár 1711 első hónapjaiban tökéletesen meggyőződött a franczia kétszínűségről. Rákóczi minden ellenérve daczára is többé hallani sem akart a segítségadásról. 1711-ben azután Vetési vette át az orosz ügyek vezetését, a kinek utasítása volt, hogy legalább 7—8.000 főnyi segítséget eszközöljön ki. Vetési, nemsokára megérkezése után, jelentést nyújtott be a czárnak, 1 melyben bizonyítani igyekezett, hogy a magyarok megsegítésével mindkét félnek szolgálatot tesz. XIV. Lajost segíti, ha a magyarokat támogatja. Ha ellensége a francziáknak : vigye ki a magyar békét és igen jó szolgálatot tesz azok ellenfeleinek. Európai hatalmaktól nem kell félnie, mert ők is kívánják ezt a békét és nem akarják megengedni a magyarok teljes leverését. Az orosz udvar azonban most még kevésbbé volt hajlandó koczkáztatni valamit Rákóczi érdekében. Desaleurs működésével teljesen csak februárban jöttek tisztába. E hónap 6-án2 Golowkin és Saphiroffe kanczellár hivatja Vetésit s tudatják vele, hogy a helyzet megváltozott, mert megtudták, hogy a török háború franczia ösztönzésre indult meg. Vetési felhozta ellenvetésül, hogy Desaleurs valószínűleg a király rendelete nélkül járt el. Erre két feltételt terjesztettek elő a kanczellárok, hogy meggyőződjenek, hogy nem a franczia király ösztönzésére történt a háború megindítása. Az első feltétel : akadályozza meg a király a háború kitörését ; — a második : kössön a czárral minden állammal szemben véd- és daczszövetséget. Vetési nem tartotta a második föltételt jogosnak, mert nem kívánhatják, hogy a svéd ellen, előbbi szövetségese ellen harczoljon. Különben is a franczia király addig semmit sem tehet, míg nem biztos arról, hogy a svéd király elfogadja a közvetítést. Azt ajánlotta, tegyenek XII. Károlynak újabb ajánlatot. Ellenvetéseit Golowkinék látszólag elfogadták, de határozott válasz adását későbbi kihallgatásra halasztották. Elbocsátva őt : 19-ére, majd 23-ára Ígérnek neki audientiát, de a czár sohasem fogadja. Ezalatt meggyőződött Nedeczki hűtlenségéről, a ki a leveleket másolatban a bécsi udvarhoz juttatta. 28-án azután megváltozott a kanczellárok maga-1 Fontes Rerum Austriacarum. II. o. 9. k. 197. o. 2 Fontes Rerum Austriacarum. II. o. 9. k. 201—13. o.
