Századok – 1915

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Kálmán király rokonsága a horvát királyi családdal 133

Kálmán király rokonsága a horvát királyi családdal. »A horvát történetírás zátonyai« cz. értekezésemben mutattam rá először azon történeti igazságra, hogy Kálmán királyunk teljes joggal csatolta Horvátországot a magyar királysághoz, mert ő női ágon a kihalt horvát királyi család leszármazottja volt. E felfedezésemhez a horvát történetírók részéről Horvát Rudolf szólt hozzá a Vjesnik zemaljskoga arkiva XIV. 92—101. lapjain, elismerem, elég tárgyilagossággal. Megjegyzései közül egyik egészen helyes. Figyelmeztet abbeli tévedésemre, hogy az 1088—90-ben uralkodó horvát király, István, III. Kreszimir Péter horvát királynak nem fia volt, mint én írtam, hanem unokaöcscse. Engem Racki ejtett tévedésbe, a ki az 1088/89 táján kelt oklevél egyik mondatában a »pa . . . avum proavumque solio in régióiban a hiányos pa . . . szótagot pa(trum)-ra egészítette ki,1 holott »pa (trui) «-ra kellett volna kiegészítenie, mint az a mindjárt utána következő levélből kitűnik.2 Többi megjegyzései, hozzávetései azonban sokszorosan hibásak. Ilyen második magyarázata a magyar és horvát királyi családok közt keletkezett rokonságról. Ö azt tartja, hogy nem kellene eltérnünk a Bécsi Képes Krónikába beiktatott zselicz-szentjakabi feljegyzés »sororius« szavának rendes értelmétől. Ennélfogva az úgy lenne magyarázandó, hogy III. Kreszimir Péter valóban sógora volt I. Gyécse későbbi magyar királynak, még pedig akként, hogy III. Kreszimir Péter nőül vette I. Gyécse nőtestvérét Ilonát. Az ő halála után ez Ilona másodszor férjhez ment Szvinimir Demeter horvát királyhoz s így jutott azon nagy befolyáshoz, hogy a horvát királyi család kihalta után unokaöcscseit Álmost és Kálmánt segíthette a horvát királyi trónra. 1 Raőki : Documenta históriáé Chroaticae. 148. 1. 2 U. o. 152. 1.