Századok – 1915

Történeti irodalom - Biró Venczel: A római katholikusok helyzete és hitélete Erdélyben a jezsuiták első betelepítése idején 1579–1588. Ism. –k 116

126 THALLÓCZY LAJOS. körülbelül 384.590 ember. Az államhitel teljesen megrom­lott, mert tekintélyét az alattvalók előtt elvesztette. 160 millió forint fedezetlen bankóczédula keringett az országban. Ennek a nyomában állott be az 1811-i államtönk, mely a monarchiát gazdaságilag hosszú időre visszavetette. Mi­dőn gróf Wallis a naivitás merészségével megoldotta a kér­dést és már 1811. márczius 18-án kihirdette a pátenst, óriási megrázkódtatás járt a nyomában. A ki a pátens előtt 100.000 forintért adta el birtokát, csak 20.000 forintja volt a beváltás után. Tényleg azonban csak 6000 forint érezpénzt kapott, minthogy a kibocsátási jegyek mindjárt disagiot mutattak fel. Ennek nyomában járt a hihetetlen drágaság, és elkövetkeztek azok a mondhatni portugáliai életviszonyok, hogy 100 bankóczéduláért alig lakott jól az ember. Előttem van az 1814. s a mai budapesti árak össze­hasonlító táblázata. Nem elemezhetem az egyes élelmi­czikkeket tételenként. Természetes, hogy a hús ára száz év alatt aránytalanul emelkedett : a marhahúsé s a borjúé 200%-kal, de mennyire megváltozott azóta állattenyész­tésünk s mennyivel fokozottabb a kereslet, 86%-kal drágább a bor. A búza ára ma 57%-kal nagyobb, a rozsé 98%-kal, a búzaliszté csak 8%-kal (akkor 100 kg. 62-88, ma 67-85), 1814-ben a vaj ára 220%-kal volt drágább, a fáé 28%-kal. Míg azon­ban a 20 éves háborús korszak folyamán az árakat csak igen kis részben emelte az egyesek üzleti furfangja s emel­kedésök a közgazdasági viszonyok fokozatos romlásá­ban keresendő s ezért 1792 óta egyes czikkeknél 100— 150% a növekedés ; a mai drágaság lelohasztását ellenben lehet mérsékelni helyes előrelátással. Akkor a tönkrement államhitel s a zilált pénzviszonyok évtizedig éreztették hatásukat. Az államadósság 713 millió forintot ért el, mi a kamat­leszállítás következtében 356% millió frtra szállott le. Azonban 1818-ban már annyi fedezetlen beváltási és előleg­jegy volt forgalomban, hogy az államhitel fagypontra jutott. Mindamellett a monarchia ezt a megrázkódtatást, noha a nyugateurópai államokhoz képest még az osztrák örökös tartományok nagy része gazdaságilag lehanyatlott, kiheverte. És most ? Csak ismételhetem azt, a mit nagynevű pénzügyi írónk YVeninger Vincze, magyar részről a quota-arány első meg­okolója 1869-ben mondott. »Lehetetlent követel, a ki azt várja, hogy az absolut és összpontosított államháztartás

Next

/
Thumbnails
Contents