Századok – 1915
Történeti irodalom - Biró Venczel: A római katholikusok helyzete és hitélete Erdélyben a jezsuiták első betelepítése idején 1579–1588. Ism. –k 116
120 THALLÓCZY LAJOS. így fogván fel a mi tevékenységünket, bízvást elviselhetjük azt a rideg és tévedéseinknek néha igazságos bírálatát is ellenfeleinktől, a melylyel gondolkodásunkat kísérik. Akármint gondolkozzunk is, akármi legyen véleményünk a mi bolygónk fenséges titkairól, akárhogy tudunk szárnyalni a naprendszer végtelenségében, elvégre itt, ezen a földön van a mi gyökerünk. Ennek a társadalomnak vagyunk tagjai, hazánk faunája és flórája a miénk s az ég, a mely fölénk borul, a mi világunk. Viszonyíthatjuk azt az egyetemességhez, a minthogy kell is, de a rögtől, ha van lelkünk, nem szakadunk el. Hiszen az élet igaz, hogy csak játék, halandó emberek egymással való harcza, egymásután elvonuló nemzedékek, hódítások, rablások, nyomor, betegség. Az élet különféle változatai, akárcsak az árnyék, úgy vonulnak el az idők hosszú, ismert folyamában. Ezt az antik tant keresztény alapra fektetve vallotta a mi felejthetetlen emlékű alelnökünk, Pauler Gyula is. De vallotta azt is és valljuk mindnyájan, hogy komolyan kell venni kötelességeinket, különben csak játszunk. Az a nemzet, a mely nem komolyan dolgozik, csak báb. A komoly emberek munkájának összege adja meg az ország értékét. De, t. közgyűlés, nem akarok én erkölcsi alaptételeket fejtegetni. A történelmi fejlődés nemcsak az emberi nyomor különféle változatainak a lánczolata. Az egyes tények gyakran dogmatikus odaállítását nem fogadhatjuk el ugyan kritika nélkül, de ha összefoglalunk egy-egy korszakot, látnunk kell azt is, a mi reményt nyújt és ezért nem tudok és nem akarok én skeptikus lenni. Nem akarom, tisztelt közgyűlés, történelmünk 10 századának tanúságait felvonultatni, hanem egy közelebb fekvő fejlődési menetet kívánok röviden és jobbára csak számokban bemutatni. Tudom, hogy a statisztika csak keret és az élet, a melynek lüktető vére hozza mozgásba az agyat, nem számok összege. Mindamellett bizonyos tanúságok szemléltetésére igazoló adatokul szolgálnak ezek még akkor is, ha mint ezen esetben az előtanulmányok fogyatékossága következtében sokszor csak átlagos s néha töredékes eredményekkel dolgozhatunk. Vegyük sorra a most lefolyt évszázadot. Épen száz esztendeje mult, midőn a bécsi kongressus a lezajlott nagy eszmebeli és véres forradalom után megkísérelte újból megállapítani Európa térképét. Talán mondhatná valaki, hogy miért épen egy évszázadot veszünk, mikor a fejlődési korszakokat nem lehet leczövekelni. Megengedem, hogy ez így van, magam is azt mondom,