Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pesti Napló - 100

-8o TÖRTÉNETI IRODALOM. napjainkig. Kár, hogy az 1822-ből való katalógust nem részletezi kissé ! — Kemény Lajos : Egy pénzhamisító a XVIII. században, Kassa város levéltárának egy nevezetes perirata nyomán a pénzhamisítás történetére igen jellemző adatokat közöl s a hamisítókról beszél. — Göhl Ödön : Háborús emlékek czikkében a jelen világháború magyar jelvényeiből ismertet egypárat. Múzeális szempontból fontosak ezek. Maga az író is mondja, hogy mines tudományos, sem művészi jelentőségük, de van társadalmi és lesz történelmi érdekességük«, s most van a legjobb alkalom ezek összegyűjtésére. —• Goht Ödön :' A kenézlöi hon foglaláskori lelet éremmellékletei-bcn az Arch. Éértesítőben megjelent leletet ismertet. — Dr. Kerekes Pál : A M. N. Múzeum hősi halált halt gyakornoka A szakcsi római éremlelet lajstromát adja. A róla szóló necrolog zárja be a füzetet. Nyugat. 1914. 22. sz. Harry Russel-Dorsan hareztéri levelei. Folytatás. Az első franczia—német összeütközésekről szól s igen jól jellemzi a francziák lobbanékonyságát ; de angol létére is beismeri barbár harezmódjukat s a németek fegyelmét. — 23. sz. Harry Russel-Dorsan hareztéri levelei. Folytatás. Jellemző leírása a franczia viszonyoknak. — Schöpflin Aladár : Réthy László. Nekrolog. Nem az íróval, hanem az emberrel foglalkozik. — 24. sz. Harry Russel-Dorsan hareztéri levelei. Folytatás. Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny. 1914. Decz. Szentpétery Imre : Miért folyik a világháború ? VIII. oszt. tanulóknak tartott előadás. Visszapillantás az érdekellentétek keletkezésére, fejlődésére s a harezban álló felek mai csoportosulására. 1915. Jan. Kallós Ede : A háború és a történettanítás. Kapcsolva a Történeti Szemle 1912. évf.-ban megjelent »Történeti hypostatis« cz. czikkéhez, azt fejtegeti, hogy a mai háború közvetlen szemlélete hogyan értékesíthető didaktikailag a tanításban. Pester Lloyd. 1914. 302. szám. Marczali Henrik : Der Krieg aus weltgeschichtlicher Perspektive. A mostani háborúban résztvevő államok politikáját ismerteti, valamint az eseményeket és fejlődések egész sorát, melyek a mai állapotokat előidézték. — 327. szám. Strasser József : Das Testament Peters des Grossen und die russische Auslandspolitik. Szól Nagy Péter végrendeletéről, mely Oroszország politikáját mintegy előírja. Az idők eseményei igazolták. Ez okmányt először Lesur egy munkájában 1812-ben közölte. Később Berkholz gondos kutatások alapján kimutatta, hogy a végrendelet Napoleonnak a diktatuma. melyet mohó sietséggel egy írójának mondott tollba. Czélja volt Oroszországot ez által európai boykottnak kitenni. Szerző ezután Napoleonnak saját testamentumát ismerteti. Pesti Hirlap. 1914. 245. szám. V. B. Királygyilkos szerb hagyomány. A szerb királygyilkosságok egész sorát adja 902-től 1329-ig. — 305. szám. Belgrád múltjából. Az első töiök hadjárat után Belgrádban megindult magyar-német település ismertetése. — 308. szám. K. I. A macsói bánság történetét adja 1521-ig, midőn a nándorfehérvári bánéval egyesítették. — 322. szám. (V. S.) Prinz Eugenius, der edle Ritter. Savoyai Jenő rövid, vázlatos életrajza. — 327. szám. Nagy Péter czár Párisban. Péter czár, hogy uralmát kiterjeszthesse s Konstantinápoly birtokára vonatkozó terveit megvalósíthassa, tárgyalásokat kezdett Francziaországgal. Francziaországban sem idegenkedtek az orosz szövetségtől, hogy azután együttesen verjék le és hódítsák meg Török-, Svéd- és Lengyelországokat. E czélból Nagy Péter czár 17x7-ben a legteljesebb incognitoban Párisba utazott, melynek eredménye volt, hogy Francziaország,