Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Bulletin de l’Institut pour l’étude de l’Europe sudorientale - 94

-8o TÖRTÉNETI IRODALOM. (A város régi krónikájából.) Dózsa és társainak háborújáról ír. — 305. szám. Takáts Sándor : Egy XVI. századi alispán. Bejczy Ger­gely Vas vármegye alispánjának jellemzését adja egész sereg bizalmas levele alapján. — 1915. i- szám. Az év története van összeállítva idő­rendben. — 5. szám. Váradi Antal : Pest ostroma czímmel az 1542-kí ostromot írja le. Bereg. 1914. 52. szám. Az oroszok beregmegyei szereplése 1849-ben. Beregszász városának 1849-ben írt jegyzőkönyveiből kiválasztott részletek az orosz invasióról. Az adatok 1849. jún. 16., júl. i., aug. 17. és 18-ról szólnak. Budapesti Szemle. 1914. November. Berzeviczy Albert: Fabriczy Kornél emlékezete. Az újabb művészettörténeti irodalom e kiváló és termékeny munkása felett tartott emlékbeszéd. — Concha Győző : Machiavelli föltámadása. A mi háborúnk harcz a magasabbfokú emberi létért az angol önhittség, orosz zsarnokság s szerb martalócz kapzsiság ellen. A háború kimondhatatlan bajai, csapásai mellett egy nagy revelatio. Ekkor látszik leginkább, hogy az államok nem mesterséges csinálmányok, hanem erkölcsi alaku­latok. Az állam életében legfőbb tényező az erkölcs. Ennek nevé­ben jogosult a mi harczunk a »czél szentesíti az eszközt« alapján álló machiavellismus ellen, mert Európa három vezérnemzete Ma­chiavelli felháborító politikai morálja alapján áll. Mi valóságos szent háborút vívunk a tiszta politikai morálért. — Weber Artúr: Báró Jósika Miklós. Jósika írói jellemzése. Deczember. Wlassies Gyula : A német világpolitika és Búlow czímű tanulmányában Németország II. Vilmos alatt czímfl nagy irodalmi vállalat Bülow tollából kikerülő első kötetével foglalkozik. Bülow feljegyzései alapján ösmerteti Németország viszonyát Angliá­hoz, Francziaországhoz, Oroszországhoz, Itáliához, Japánhoz, Török­országhoz s Északamerikához. — Angyal Dávid : A világháború okai. Érdekesen fejtegeti Anglia, Francziaország s Németország politikai ténykedéseinek rúgóit s alaposan elemzi az orosz-japán háború és az angol-franczia szövetkezés messzeható következmé­nyeit. Az algecirasi conferentián már érezhetővé vált a két európai tag csoportosulása, a mit csak erősített az orosz-angol közele­dés, a mely 1907-ben, Japán bevonásával, négyes ententetá lett. III. Eduárd valóságos hajtóvadászatot indított Németország ellen, utóbb azonban békésebb lett Európa hangulata; majd 1911-ben Marocco miatt általános volt a feszültség, a mely a világháború kitörése perczéig csak öregbedett. — Marczali Henrik : A világháború történeti megvilágításban. Európa nagyhatalmainak politikáját vázolja 1870-től. Alaposan magyarázza a különböző összetűzések és nézet­eltérések horderejét. Az entente bekerítési politikája a világháború­hoz vezetett. A népek •— s nem fejedelmek — e háborújában ben­nünket a fajfenntartás eszméje s vágya tart fenn. Győznünk kell, hogy a multak hibáit jóvá tehessük s megmutassuk, hogy tudunk nagyok lenni. — Földes Béla : Marx-Engels levelezése az európai politikáról. A 48-iki forradalom, a krimi háború, az olasz-osztrák háború, az amerikai polgárháború, a német-franczia háború, az orosz-török háború érdekes megvilágítást nyer e levelekben. Marx már igen korán fölismerte, hogy az európai államok békés fejlődését Anglia és Oroszország fenyegetik leginkább. Bulletin de l'institut pour l'étude l'Europe sudorientale. 1914. 7—8. sz. J. C. Filitti : Din archivele Vaticïanuluï I. cz. oklevéltára alapján Jorga hosszabb ismertetést közöl a mai Románia területén

Next

/
Thumbnails
Contents