Századok – 1914
Értekezések - KUJÁNI GÁBOR: Brodarics István szereplése János király oldalán - 107
BRODARICS ISTVÁN SZEREPLÉSE JÁNOS KIRÁLY OLDALÁN. IOg Magántermészetű dolgok elintézéséről levelezik ezután Brodarics Nádasdyval hónapokon át, de a várva-várt Gritti csak nem jön. Egyre csak Ígérgeti, hogy majd ekkor, majd akkor érkezik meg, de tulajdonképen el se indult Konstantinápolyból. Ennek oka pedig az volt, hogy a kormányzó helyzete és befolyása a portán fölötte megrendült és nemcsak tekintélye, de bőre is koczkán forgott. E miatt számításánál tovább tartózkodott Törökországban : de kénytelen volt ott időzni magánügyei miatt is, mert kalmárkodásától legfontosabb politikai szövevényei mellett se tudott és nem is akart szabadulni. Nem hiába tartották őt Kelet bankárjának, ezért a czímért azonban drága bért kellett fizetnie. Ennél drágábban csak János király elleni áskálódását fizette meg. Végre valahára 1534 júniusában mégis elindult Konstantinápolyból. Brodarics már június 19-én értesíti Nádasdyt, hogy a kormányzót várják, a ki legutóbbi levelében tudatta, hogy rövidnap Budán lesz, még pedig úgy a király, mint az ország ügyeire nézve igen jó végzéssel. Abban a levélben megírta Gritti, hogy Konstantinápolyban azért maradt oly sokáig, mert Schepper Koméit, a Ferdinánd királynak és Rincont, a franczia királynak követét várta. Akkor már Nádasdy bizalma Brodarics iránt, folytonos unszolásai miatt, erősen megingott. Erről Brodarics is értesült. Épen ezen június 19-iki levele elején szelíd szemrehányásként, fájó érzéssel ír Nádasdynak arról, a mit ez róla még pécsi tartózkodása alatt (április) írt a kalocsai érseknek. Azokra nézve csak az az egy megjegyzése, hogy »mindenkor csodálkozni fogok azon, ha Uraságod valaha is megfeledkezhetnék olyan őszinte és minden javán annyira fáradozó barátjáról, a milyennek engem mindig tapasztalhatott.«1 Ezen értesítések közben azonban sokat változott a helyzet. Nehéz fellegek borultak János királynak hányattatásban bővelkedő uralkodására. Úgy látszik, hiábavalónak bizonyult a két szövetségesnek, VIII. Henrik angol és Ferencz franczia királynak a béke létrehozására irányuló törekvése. Hiába küldi Henrik Brodaricshoz, mint a béke hathatós támogatójához és János király nagytekintélyű tanácsosához Casalis Gergelyt, Ferencz pedig Corsinust, hogy vele a béke érdekében minden lehetőt elkövessenek,2 a gyorsan egymásra következő események többet ártottak János királynak, mint a mennyit a külföld közbenjárása használhatott volna. 1 Tört. Tár, 1908. 336. 1. 2 Egyháztört. Eml. II. 359., 368,-369. 1.
