Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Neues Pester Journal - 436

436 TÖRTÉNETI IRODALOM. 436 Donáttól írt dömölki apátság történetét (Budapest, 1912. 40

644. 1.) Lukcsics József ismerteti. — rácz Márki Sándor Dózsa Györgyéről szól elismerő szavakkal, de hangsúlyozza, hogy a mozgalmat nem találja annyira rokonérzésünkre méltónak, mint a milyennek szerző elénk tárja, vezetőjében sem tudja megtalálni a jellemes, eszes, vitéz, a nép javát kereső hazafit. Magyar Figyelő. 7. sz. Barabási Kun József-. A poroszlengyel nemzetiségi politika mérlege. Delbrück művének nyomán megállapítja, hogy a germanisálás eszközei hatástalanok maradtak s a béke politikáját ajánlja. 8. sz. Gesztesi Gyula : Forradalmak között. Apponyi Rudolf gr. követségi titkár párisi naplójának második kötetét ismerteti. — Haraszti Károly : A pesti titkos szerb sajtó leleplezése 1842-ben. Pavlovics Tódornak a Tököly-féle házban felállított szerb sajtójával foglalkozik, melyet Károlyi István és Beimel József nyomdászok lepleztek le. Magyar Nyelv. 10. évf. 3. füz. 1914 márczius. Melich János : A keresztnevekről. Történelmi irodalmunkban, okleveleinkben és a mai nyelvben előforduló keresztnevekről megczáfolja az eddigi felfogást, hogy olasz, germán és szláv jövevények volnának, s kimutatja, hogy az -as, -es végűek az egyházi latin műnyelvből kerültek hozzánk. A beczéző nevek gyakran családi és helynevekké lettek ; keletkezésüknek két módját tárgyalja, a rövidülést és ikerítést. — Ugyanő A tihanyi alapító oklevél egy helyéről czímen bizonyítja, hogy oklevélkiadásaink nyelvészeti czélokra csakis az eredeti megtekintésével használhatók. — Pais Dezső : Uraj és Halmaj helynevek megfejtését adja. — ődöngő Ábel : Néhány török-magyar katonai szóról : aga, bezlia, iszpahia, timár, topcsi, izarilia, harambasa, juzbasa, ireisaga, bulyukbasa, azap, és dezdár szavakról közöl felvilágosító adatokat. Magyarország. 1914. 77. sz. Márki Sándor Rákócziról és Thalyról. A Magyarország szerkesztősége fölkérte Márki Sándort, mondjon objektiv tudományos véleményt Szekfü munkájáról. Márki S. a szerkesztőséghez írt levelében eleget tesz a fölszólításnak. — 84—98. sz. Figyelmessy ezredes emlékiratai. Az eredeti angol kéziratból fordította és jegyzetekkel ellátta dr. Kacziány Géza. — 88. szám. Dr. Márki Sándor. A Rákóczi-kultusz kifejlődése. Röviden elmondja, hogyan támadt legendás és történelmi alapon a Rákóczikultusz. — Dr. Kalmár Antal : öngyilkos volt-e Teleki László ? A szerző megkísérli Teleki halálának sokat vitatott lélektani okait Teleki hátrahagyott irataiból kifejteni. Magyar Paedagogia. 1914 márczius. Végh János : A német nyelv a sárospataki főiskolában II. József alatt. Ismerteti azokat a rendeleteket, a melyekkel II. József a német nyelvet a középiskolában kötelezővé teszi s szól azokról a nehézségekről, a melyekkel az iskoláknak meg kellett küzdeniök. Több eredeti levélből s iratból idéz, hosszan közli Szilágyi Márton professzor tervezetét. — Lukcsics Pál : Adalék a budapesti egyetem történetéhez. Schedius Lajos Mednyánszky Alajoshoz intézett német nyelvű levelét közli. Neues Pester Journal. 1914. 65. szám. Seress László: Der Herzog von Reichstadt in der Poesie. Négy költőről ír, a kik Napoleon fiát költeményükben dicsőítették. Hugo Victor, Goethe, Barthélémy, Béranger. Megemlít regényeket, melyekben a reichstadti herczeg vagy dicsőíttetik, vagy gúny tárgya. A jelenkorban Rostand az egyedüli, a ki a >>l'Aiglon«-ban legszebb költői emlékét emelte. 1—