Századok – 1914
Tárcza - Szabó Dezső: Rákosnak hívták-e Magyarországon az országgyűlést? 760
TÁRCZA. 765 a gyűlés van.1 Az olasz kútfők se nevezik az országgyűlést Rákosnak, a lengyelek se, sőt épen János Albertnek egy oklevele kezdődik így : Nos Johannes Albertus ... in campo Rákos generaliter et legitime rex electus et proclamatus,2 a mi világosan mutatja azt, hogy a lengyelek tudták, hogy a Rákos egy helynek, de nem az országgyűlésnek a neve. Tehát a közvetlen bizonyítékok ugyanazt igazolják, a mit a közvetettek : Magyarországon az országgyűlést nem nevezték Rákosnak. Nem lehet tehát kimutatni, hogy Magyarországon Rákosnak nevezték volna az országgyűlést és így a Rákos szó mint az országgyűlés neve, nem is mehetett át a magyarból a lengyelbe.3 Nagyon valószínűnek kell azonban tartanunk azt, hogy a szó maga a Habsburgok kanczelláriájában való használata következtében, tehát a németek közvetítésével jutott el a lengyelbe, a mint hogy 1515-től kezdve igen élénk az összeköttetés Miksa és Zsigmond között épen a hazánkra vonatkozó 1515-iki megállapodások miatt. Miksa környezetének irataiból pedig tudjuk példáját idézni olyan esetnek, a mikor a Rákos szót az országgyűléssel azonosítják ; még pedig Rákos szó az ő írásaikban először olyan országgyűlést jelent, a melynek színhelye tényleg a Rákos mezeje volt és ez maga is világosan mutatja nekünk, hogy a szó ilyen értelemben való használásának okozója egy igen egyszerű félreértés. Legelőször egy 1505. évben kelt levélben4 találom a Rákos szót ilyen értelemben és pedig egy olyan levélben használják, a melyikben Miksa megbízottjai tudósítják a császárt az 1505. október 13-iki rákosi végzésről. A század közepén többször előfordul a Rákos szó az országgyűlést jelentve, a Ferdinánd kanczelláriájában megforduló 1 Pl. Darauf Antwurt die Orsag oder die Landschaft (Kovachich, Suppl. III. 7. ; darnach schikt die Landschaft zu K. M. (u. o. 9. 1.) ; darnach redet die Landtschaft, das man dem Kunig Seine gueter wider geb (u. o. 13. 1.). 2 Dogiel, Codex dipl. regni Poloniae. I. 79. 3 1490-ben még így ír János Albert : »Nos Johannes Albertus . . . in campo Rákos generaliter et legitime rex electus et proclamatus. Dogiel, Codex dipl. regni Poloniae I. 79. a lengyelek tehát ekkor még pontosan tudták, hogy a Rákos nem az országgyűlés neve. 4 1505. nov. 15-iki levél : »Rakusch tunc dissoluto.« Házi, udvari és állami levéltár. Maximiliana. Hasonlókép magát a Rákos mezejét jelentve Pempflinger Istvánnak 1527. márcz. 16-án Ferdinándhoz intézett levelében : »Man schickt auf sein begern (Szapolyairól vàn szó) aus jeder Spannschaft etlich person auf den Rakhusch gen ofn.« Magyar országgyűlési emlékek. I. 99.
