Századok – 1914

Tárcza - Szabó Dezső: Rákosnak hívták-e Magyarországon az országgyűlést? 760

7Ó2 TÁRCZA. Még az is kétségtelen, hogy ezen országgyűlések különkülön se járultak hozzá a »rokosz szó fogalmának kijegeczesedéséhez«, mert a lengyel diplomatiai emlékekben épen ezekről az országgyűlésekről nincsen jelentés, holott más a rokosz-féle jelenséghez még ily távolról sem hasonlóról bőségesen van, a mi azt mutatja, hogy ezek az országgyűlések nem voltak oly ismerősek a lengyelek előtt, mint Divéky állítja s így semmi tekintetben nem szolgálhattak mintákúl. A másik közvetett bizonyíték arra nézve, hogy a Rákos szó országgyűlést jelent az, hogy »nálunk az országgyűléseket és a királyválasztásokat a XIII. évszázad végétől a XVI. évszázadig túlnyomólag a Rákos mezőn tartották«. A következő mondata Divékynek kissé zavarba hoz bennünket, mert ez meg azt mondja, hogy később »állandóan a Rákoson gyülekeztek« s azért nevezték az országgyűlést Rákosnak. Fel kell tételeznünk, hogy noha ez a megjegyzés már azután fordúl elő, mikor kijelentette, hogy 1540-ben tartották az utolsó országgyűlést Rákoson, mégse jelent 1540 után következő időszakot, mert ezután már tényleg nem volt a Rákos az országgyűlés színhelye. De lássuk, tényleg a Rákoson voltak-e 1300-tól 1540-ig az- országgyűlések és a királyválasztás ? Végezzünk először a királyválasztásokkal. Venczelt Budán választották királyivá (Millenniumi Történet III. köt. 10. 1.), Ottó Venczellel egyezett' meg a korona iránt és róla csak azt tudjuk, hogy Székesfehérvárott koronázták (u. o.), de választása felől nem tudunk. Károlyt Pesten választották (u. o. 39—40.), Zsigmondot Székesfehérvárott (u. o. 397.), Albertet Pozsonyban (u. o. 611.), Ulászlót Krakkóban (u. o. IV. köt. 15. 1.), Mátyást Pesten (de nem a Rákoson) és Budán (u. o. 78.), II. Ulászlót Budán és Pest'cn (de nem a Rákoson Bonfini 1744. kiadás 520. 1.), Szapolyai Jánost Székesfehérvárott (Mill. Tört. V. 28.), Ferdinándot Pozsonyban (u. o. 34.), János Zsigmondot a Rákoson (Magyar országgyűlési emlékek II. 280.). A Rákos mezeje tényleg tehát csak akkor szerepel először nálunk minden más hely nélkül királyválasztási helynek, a mikor Lengyelországban már előfordul a rokosz szó. Hogy a Rákos mezeje még a vegyesházi királyok korának a végén is mennyire nem volt állandó királyválasztási hely, annak bizonysága az 1490-i királyválasztásra szóló meghívó, a mely a királyválasztásra kijelölt helyről ezt mondja : a Rákos mezeje, vagy a hol akkor a főpapoknak, főuraknak és egyéb országlakosoknak tetszeni