Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Történeti Szemle - 71

'71 TÖRTÉNETI IRODALOM. Atkynsnének, Mária Antónia kegyeltjének s barátnéjának levelei, melyek megczáíolják azon hitet, hogy XVII. Lajos a Temple-ben rossz bánásmód következtében halt meg. E levelek alapján bocsátkozott a párisi bíróság azon rágalmazási pör meritumába, melyet a Naundorff testvérek a »Patrie« kiadója ellen indítottak. E bírói ítélet megerősítette azt, hogy XVII. Lajos a Temple-ból kiszabadíttatván, (miben Atkynsnének nagy része volt), élete utolsó napjait Spandauban, Potsdamban és Berlinben töltötte. Pesti Hirlap, 284. sz. Hatvanöt év. (A haderő I. Ferencz József trónralépte óta maig.) A névtelen szerző röviden elmondja, milyen volt a haderő ezelőtt 65 esztendővel. Pesti Napló, 301. sz. Kossuth Lajos a keleti kérdésről. Kossuthnak egy levele, melyet a Pesti Naplóhoz intézett 1867. okt. 12-én. Pressburger Zeitung, 348., 350—351. reg. sz. Stephanie A. : Pressburg zur Zeit der Kaiserin- Königin Maria Theresia. Szerző a város számára elkészítette a város modelljét. Ez alkalommal előadást tartott, melyben a királynő legkiválóbb alkotásait ismertette. A Protestáns Szemle deczemberi, 10. számában Kristóf Györgynek tanulmányát közli, melyet »Bethlen Gábor emlékezetet czimmel a szászvárosi Kun-kollegium Bethlen-ünnepélyén, Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 300-ik s halálának 284-ik évfordulója alkalmából, felolvasott. A tanulmány főleg a fejedelem iskolaalapításának történeti jelentőségét hangsúlyozza a mely kétségbevonhatlan hatással volt a két Rákóczy Györgyre s Lorántfíy Zsuzsánnára, kik a sárospataki s Barcsay Ákosra, ki a kolozsvári iskola alapítói között foglalnak helyet és hatással volt Pázmány Péterre is a nagyszombati egyetem megalapításában. Rámutat a tanulmány továbbá a nagyenyedi kollégium kultúrtörténeti jelentőségére s méltatja Bethlen jellemét, életét és működését. — M okos Gyula » Komjáti kánonaink forrásai czím alatt közöl czikket annak az egyházi törvénykönyvnek kezdetbeli történetéről, melyet Somorjai János felsődunamelléki ref. püspök idejében az 1623 szeptember 23-án Komjátiban tartott zsinat alkotott meg s a melylyel három évszázadon át kormányozták a Duna-menti református egyházakat. A Református Szemle deczember 11-iki, 50. számában gróf Apponyi Albertnek azt a beszédét közli, melyet »Báró Eötvös József emlékezete<• czimmel az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet deczember 8-iki közgyűlésében tartott. Az előadó abban látja Eötvösnek igazi történelmi jelentőségét, hogy a nyugati új eszmék az ő lelkén keresztül megtisztultan hatottak el hozzánk. Ez eszmék a szabadság, az egyenlőség és a nemzetiség eszméi, melyek közül az előadó — az alkalomhoz és a helyzethez mérten — a nemzetiségi eszmével és a nemzetiségi probléma megoldásával foglalkozott közelebbről. Religio, 1913. évf. 39. sz. — Balogh Albin : Hol született Szent Márton püspök ? Elfogadható érvekkel bizonyítja, hogy Szent Márton toursi püspök nem a mostani Szombathely helyén álló Sabaria civitasban, hanem egy másik római katonai telepen, Sabaria Sicca-ban született, a mely a Pannonhalmától nyugatra eső Győrszentmárton község és Ravazd határán feküdt. U. i. 40. sz. — Luttor Ferencz : Magyarországi Szent Ilona. Röviden ismerteti R. Fawtier »La vie de bienheureuse Héléne de Hongrie» czímű munkáját, mely az École Française de Rome 1913. évi kiadványában (Mélanges d'archéologie et d'histoire) jelent meg. Boldog Ilona dominikánusrendű apácza állítólag Szent Margit zárdai