Századok – 1914
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Vasárnapi Ujság - 759
TÖRTÉNETI IRODALOM. -759 hatását keresi a magyar irodalomban, de jóformán csak Kazinczy fordítását elemezi. — Ujfalussy Amad.il: Khina vallásairól. Khina vallási viszonyairól szól, ismerteti Konfutse életet és tanait s a Buddhavallás különböző elfajulásait, melyek itt otthonosak. A keresztény vallás a VII. század óta próbál tért hódítani, de jóformán állandóan rossz szemmel nézik. — Tass Antal: A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. Folytatólagos czikk, mely elmondja az arab csillagászok nézeteit — az első csillagászati congressust Toledóban tartották arab, zsidó és keresztény tudósok ; aztán Coppernicus korszakalkotó működésére tér át, melynek a maga korában távolról sem volt meg a maga hatása. — Nagy József : Giordano Bruno. A Filozófiai írók Tárában Szemere Samu lefordította Giordano Bruno hét dialógusát s e könyv ismertetése keretében elmondja a kiváló philosophus tragikus életét. Október, -ye : A magyarság legrégibb harczai az oroszokkal. A legrégibb harezok a honfoglalásig vihetők vissza, a magyarok az útjukban ellentálló oroszokat Kievig űzték. Az Árpádok alatt többször folyt csatározás Kálmán király óta az orosz fejedelmekkel változó szerencsével, főképen Halics birtokáért. A versengéseknek a tatár hódítás vetett véget, mely az orosz önállóságot egy időre elnyomta. — By. Nyáry Albert : Adatok a XVII. század végének hadtörténetéhez. A spanyol örökösödési háború koráról szól, a fiatal Károly főherczégről, a későbbi III. Károly királyról, ki igen érdeklődött a hadi kérdések iránt s Nagy Péter czár bécsi látogatásáról. — Nagy emberek emlékezőtehetsége. Ernst Schulze értekezése után. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kiváló emberek memóriája is kiválóan fejlett, így Goethe, Napoleon stb. -— S. j. : A fényképezés alkalmazása hírközlésre Páris 1870. évi ostroma alkalmával. A párisi ostrom alkalmával hírszolgálatra a postagalambokat alkalmazták. Az üzenetek sokszorosítását fényképezéssel tették lehetővé. A közlemény leírja az akkori fényképezés technikai eljárását. — Könyvszemle, -ly ismerteti Sarccy Páris ostroma cz. könyvének mostanában megjelent magyar fordítását. Kiemeli az író élénk előadásmódját és elfogulatlanságát. — Krónikás apróságok az 1870—71-iki német-franczia háborúból. Egykorú anekdoták közlése. Vasárnapi Újság. 35. szám. A szedáni csata. Katonai szempontból teljes részletes leírása az 1870. szeptember 7-én vívott szedáni ütközetnek. — A háború napfai. Folytatólagos rovat. 36, sz. Schöpflin Aladár: A német császár. II. Vilmos typikus kifejezője nemzetének. Röviden vázolja eddigi uralkodását : erős egyénisége .nem kímélte az öreg Bismarckot sem s minden dolgát rendkívüli energiával végezte. Rendkívüli szervező ereje békében és háborúban olyan polezra emelte a német nemzetet, hogy a törtélemben, ma övé a hegemónia. -— A várak ostroma. A várak építési rendszere mindig változik. Vauban idejében úgyszólván csak kiéheztetéssel lehetett jelentékeny várakat bevenni. Napoleon kora a harczászat minden nemében változást hozott be. Ma az új lövegek ismét a 'várostromlóknak adnak előnyt. — A háború napjai. Folytatólág'os rovat. :37•' sz. A háború napjai. Folytatólagos rovat. 3$. sz. A háború napjai. Folytatólagos rovat. 39.. sz. König György : Páris ostroma 1870—77-ben. Sarcey most' lefordított munkája nyomán vázolja Páris ostromát s a franczia nép akkor megnyilatkozó jellemző hangulatait. — A háború napjai. Folytatólagos rovat.
