Századok – 1914
Történeti irodalom - Csoma József: A magyar heraldika korszakai. Ism. Szentpétery Imre 64
'64 TÖRTÉNETI IRODALOM. Törvényhatósági Tudósítások létrejöttének körülményeiről szóló részletek. A Törv. Tudósítások még meg sem indultak s Kossuth csupán az azokat hirdető »Jelentés«-t küldte szét, midőn értesült a nádor tilalmáról, melyről Zlinszky János pestmegyei főszolgabíró személyesen tudósította sőt a tilalmat irásba is foglalta. Kossuth azonban a T. Tudósítások kiadását megkezdte, de egyidejűleg a letiltás ellen a megyék oltalmát is kikérte, melyek nagy része valóban Kossuth mellett foglalt állást. 1836. okt. 2-án megjelent a második letiltás is magától a királytól ; de mivel a rendelet a nádor útján Pestmegye alispánjához érkezett azzal, hogy azt a megye megkerülésével hajtsa végre, Kossuth arról, mint közjogellenes intézkedésről nein vett tudomást, hanem tovább folytatta a Tudósítások kiadását ; a megyéket azonban ismét értesítette a történtekről és újból oltalmukba ajánlotta ügyét. A kormányt erősen foglalkoztatta a Kossuthtal szemben követendő eljárás, de utóbb Cziráky Antal gr. országbíró hozzájárulásával Kossuth ellen hűtlenségi per indítását és ítélet előtt való elfogatását határozta el ; a mi meg is történt. Szerző ezek után behatóan ismerteti a peres •eljárás összes részleteit, Kossuth önkéntes vallomását, az alperesi szóváltásokat, a per végtárgyalását a kir. tábla teljes ülésén 1839 febr. 19-én, majd felebbezés következtében a hétszemélyes táblán, mely, mint ismeretes, 4 esztendei börtönre szóló ítélettel végződött •{1839 márczius 2.). Végül a kisebb perek felemlítése után jogi szempontból méltatja a három pert. Pompéry nevét jól ismerjük azon hírlapi czikkeiből, melyek a negyvenes évekre és a magyar emigratiora vonatkozólag sok becses és figyelemreméltó adatot tartalmaznak. Adatait túlnyomóan 1884-ben elhunyt atyja, Pompéry János nagyértékű hagyatékából vette ugyan, de a mellett széles levéltári kutatásokkal igyekezett pótolni azon hiányokat és hézagokat, melyek a hagyatékban észlelhetők voltak. Most ismertetett munkáját is a levéltári adatok nagy bősége és azok lelkiismeretes feldolgozása jellemzi s ennek következtében főként a perek történetének jogi, illetőleg bírói vonatkozásaiban értékes részletekkel gyarapítja ismereteinket. Művét szívesen ajánljuk a reformkorszak története iránt érdeklő•dók figyelmébe. Dr Lukinich Imre . Csorna József: A magyar heraldika korszakai. A M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából. Budapest, 1913. M. Tud. Akad. 158. 1. A czímertan és czímerészet iránt való érdeklődés nálunk mondhatni fordított viszonyban van a magyar heraldikai irodalommal. Önálló heraldikai munkánk alig van kettő-három