Századok – 1914

Történeti irodalom - Szinnyei József: Magyar írók 130. Ism. –ls. 625

TÖRTÉNETI IRODALOM. 625 külön czikkben kellene foglalkozni vele, ha valamennyit meg akarnánk czáfolni. Itt csak egy-kettőt említünk még meg. Nem áll az, hogy a poseni provintiában nincsenek ily attikás emlékek, ott van pl. Koscielec, Skwierzynie, Kulm stb. A szerző többször hangoztatja, hogy e stílus Lengyelországban nem volt elterjedve, de azután egy helyen maga is bevallja, hogy »ez az architektúra meglehetősen el lehetett terjedve«.1 Helytelen a szerző amaz állítása, hogy lengyel templomtornyokon nem található e stílus ; ott van a koácielecin kívül Skwierzynieben, Kulmban, Buchwalovviceben, Srodzban, Gostynban és számos bástyatornyon. Az indiai motívumokra (Gvvalior vára, candyi fog. templom) és bennök magyaros vonásokra való hivatkozás igen naiv ; a szerzőt tévútra vezeti az, hogy csak a vonalak hasonlóságára tekint, a mi könnyen megtéveszti a felületes szemlélőt. E sorok írója lengyel tanulmányai folyamán részletesen fog foglalkozni a lengyel- és felsőmagyarországi renaissance kérdésével összekapcsolva azt az olaszországi emlékekkel is. Dr. Divéky Adorján. Szinnyei József: Magyar írók. 130. (Befejező füzet.) Június közepén jelent meg a Magyar írók utolsó füzete s vele befejeződött az a hatalmas mű, mely negyedszázaddal ezelőtt megindult s azóta a magyar tudományos irodalomban valóságos fogalommá vált. Nincs az a magyar kutató, a tudomány bármely ágában, a ki ne forgatná nap nap után »Szinnyei«-t ; bárkiről legyen szó, első dolgunk, hogy »Szinnyei«-ben keressünk útmutatást. Ha életadatokra van szükségünk ; ha egy író munkáit, megjelenésüket keressük ; ha a róla szóló irodalomról akarunk értesülni : »Szinnyei«-t vesszük elő, a ki a könyvek, nyomtatványok, értekezések, czikkek rengetegében biztos kalauzunk. — Szinnyei az író nevet a szó legtágabb értelmében vette ; író mind az, a kinek írása nyomtatásban megjelent, minden tekintet nélkül munkáinak irodalmi vagy tudományos értékére. Ezt a felfogást eleinte nem egy megmosolyogta ; de a mint a munka nőtt s mind nélkülözhetetlenebbé vált, akkor tűnt ki mérhetetlen becse, akkor látszott meg, hogy csakis ez az elv adja meg »Szinnyei«-nek azt az egyetemes értéket, melyet ilyenféle életrajzi és könyvészeti műtől követelünk. A tudós kutató előtt a morzsányi adalék ép oly mellőzhetetlen, mint a lángész hatalmas alkotásai ; mind a magyar szellemi élet roppant épületének 1 22. 1. Századok. 1914. VII—VIII. füzet. 40