Századok – 1914

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A moldvai csángók eredete 545

558 DK. KARÁCSONYI JÁNOS. ruhát. Ez tehát a magyarázata annak, hogy 1439-ben az asszonyok is csatlakoztak a menekülő magyar huszitákhoz, belevonták ugyanis őket is a vallási viták és dolgok intézésébe. Természetesen Húsznak főtételeit, hogy mindenki hirdetheti a vallást és hogy a bűnben levő előljáró elveszti minden hatalmát és így senki sem köteles neki engedelmeskedni, szintén vallották és így minden egyházi és világi rendnek ellenségei voltak. Ezen készületekből, kivált abból, hogy a Moldvával határos hét székely szék (kézdi, orbai, szepsi, alcíiki, felcsiki, kászoni és gyergyai) területén akarták lábukat megvetni, nyilván elárulják hogy 1445 elején megint komolyan készültek a Moldvába szökött magyar husziták megtérítéséhez. Moldvában akkor, midőn a szerémségi magyarok oda menekültek, tulaj donképen két testvér uralkodott : Illés és István. 1440 májusában I. Ulászló magyar királylyá koronáztatván, a moldvai vajdák is bizonyos tekintetben összeköttetésbe jutottak Magyarországgal és talán ez volt az oka, hogy 1442-ben Újlaki Dénes az apostoli szék biztosaként Moldvába akart menni abban a reményben, hogy mint magyar alattvalót a vajdák nem bántják. De 1443-ban véres testvérháború tört ki Moldvában. István megvakította, bátyját Illést és egyedül kezdett uralkodni. Adott-e ezen István biztatást a ferenczrendűeknek a Moldvába való bemenetelre ? nem tudjuk, de a nélkül bajosan kértek volna a pápától oly nagyfokú támogatást és fölhatalmazást. De 1447-ben ez Istvánt Illés fia Román megverte és megölte. Erre Hunyadi János Magyarország kormányzója 1447 végén Románt elűzte és helyébe Péter nevű moldvai főurat tette meg vajdává. Ez sem vált be és 1450-ben II. Bogdánt segítette a vajdai székbe, de a következő évben egy Áron Péter nevű testvére ezt is megölette. Ezen Áron Péter békében akart élni Magyarországgal, de egyik unokaöccse folyton háborgatta, s végre 1457-ben II. Bogdán fia István úgy beleült a vajdai székbe, hogy semmiféle vetélytárs vagy háború nem tudta kivetni onnan 53 évig. E folytonos vaj da változások s az azzal járó belviszályok, vérengzések lehetetlenné tették, hogy a magyarországi ferenczrendű szerzetesek Moldvában állandóan letelepedjenek és ott hathatós működést fejtsenek ki. Csak 1474-ben, midőn István vajda Mátyás királylyal teljesen kibékült és a törökök ellen a magyarok segítségét kérte és nyerte, lehetett 1475 táján megalapítaniok a bákai kolostort és a törököktől is rémített első tévedésükből már kiábrándult